idezojelek

Magyarország Amerikában is igazodási pont lett

Orbán Viktor politikai lényeglátását és teljesítményét egyre többen ismerik el a tengerentúlon.

Sümeghi Lóránt avatarja
Sümeghi Lóránt
Cikk kép: undefined

Amikor a Fehér Házban Orbán Viktor neve a politikai éleslátás szinonimájaként hangzott el a háborút lezárni szándékozó amerikai–orosz közeledés kapcsán, még azok körében is őszinte meglepetést láthattunk, akik az elmúlt években rendre Magyarország és a magyar kormányfő marginális nemzetközi súlyáról és túlgondolt szerepéről fecsegtek. A hazai és a globalista baloldal részéről ez a fajta meglepett reakció persze érthető volt.

Hiszen azáltal, hogy Donald Trump lényegében megüzente Európa összes pöffeszkedő nyugati politikusának, hogyha Európáról van szó, akkor egyedül Orbánt kell kérdezni, újfent kártyavárként omlott össze az az ellenzéki mítosz, amely szerint elszigetelődött magyar miniszterelnök.

Mint Trump elmondta: „Azt a kérdést tettem fel egy nagyon-nagyon okos embernek, Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének, hogy Oroszország legyőzhető-e a csatatéren […] Úgy nézett rám, mintha valami butaságot kérdeztem volna. Azt mondta, Oroszország egy erős ország, amely háborúkban szerezte a területeit és mindenét. Háborúzik, mert ebben igazán jó. Orbán hozzátette, Kína a kereskedelemben, Oroszország pedig háborúban tud győzni. Ez egy nagyon érdekes meglátás volt.”

Fontos leszögezni, hogy az Orbán Viktorral kapcsolatos amerikai kormányzati megjegyzés nem a véletlen műve volt. Ugyanis, 

dacára a honi és a nemzetközi baloldal csúsztatásai­nak, nemcsak Orbán politikai lényeglátása és teljesítménye, hanem az elmúlt tizenöt évben következetes fejlődést és kiemelt cselekvőképességet mutató Magyarország is gyakori hivatkozási ponttá vált a tengerentúlon.

Idézzük csak fel, amikor Donald Trump az első elnöki ciklusának félidején Washingtonba hívta Orbán Viktort, a fősodratú politikai és médiaelit legnagyobb szomorúságára, kendőzetlen őszinteséggel dicsérte a magyar miniszterelnök teljesítményét, amelyet meglátása szerint „Európa-szerte tisztelnek”, hiszen Orbán a migrációval kapcsolatban is „megvédte Magyarország biztonságát”. A magyar kormányfő példa nélküli elszántságára egyébként az elnök legidősebb fia, Donald Trump Jr. is többször utalt, legutóbb a tavalyi budapesti látogatása alkalmából osztotta meg ezzel kapcsolatban a gondolatait. Mint mondta, 

a kormánypártok választási eredményei magukért beszélnek, ráadásul az amerikai konzervatívok is egy olyan vezetőt látnak Orbánban, aki mindent Magyarország érdekeinek rendel alá. Ez a vízió az Államokban is kiemelt fontossággal fog bírni.

Hiba lenne azonban az amerikai konzervatívokkal ápolt sziklaszilárd politikai szövetség kicsúcsosodását pusztán a két országvezető, Orbán Viktor és Donald Trump kölcsönös tisztelete alapján értelmezni. Ugyanis a két ország közti diplomáciai kapcsolat mélységét számos olyan politikai dimenzió is magyarázza, amely természeténél fogva vált a szoros együttműködés zálogává.

A szuverenitásról és a nemzeti cselekvőképességről alkotott közös szellemiségről árulkodik az az amerikai konzervatív üzleti körökből nemrég elhangzott dicséret is, mely szerint az Európában egyedülállónak számító magyar otthonteremtési program lehetővé teszi, hogy „szemben a nyugat-euró­pai lakásbérlőkből álló generációval, Magyarország kísérletet tesz a tulajdonosi nemzedék megteremtésére”. 

Megjegyzendő, a tengerentúlról származó, magyar politikával kapcsolatos elismerések legalább olyan szerteágazók, mint a kormányfő munkájával kapcsolatos dicséretek.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elég csak felidézni Wisconsin állam republikánus szenátorának, Ron Johnsonnak a legutóbbi, Magyarországgal kapcsolatos véleményét, amit azután fejtett ki egy üzleti lapnak, hogy kiderült, az egy célzottan megosztó riport elkészítésén dolgozott hazánkkal kapcsolatban. Johnson szenátor akkor Magyarország kapcsán így fogalmazott: „tudomásul veszem, hogy a liberálisok nem szeretik Magyarországot, de hadd mondjam el, olyan sok pozitívum történik abban az országban”. S, hogy mi lenne az a sok pozitívum, arra a kérdésre az amerikai konzervatív média legismertebb alakja, Tucker Carlson válaszolt egy, az általa hazánkról forgatott dokumentumfilmjében. Mint mondta, 

ha valaki fontosnak tartja a nyugati civilizáció, a demokrácia és a családok jövőjének kérdését, és érdekli, hogy e három érték ellen milyen ádáz támadást indítottak a globalista intézmények, annak nyomon kell követnie azt [a harcot], ami itt [Magyarországon] folyik.

Jól látható tehát, hogy az amerikai–orosz közeledés kapcsán Trump elnök nem a pillanat hevében hozta szóba Orbán Viktor tapasztalatát, hanem a politikai rutinjából fakadóan, hiszen minden jel arra enged következtetni, hogy az európai és különösen a háborús ügyek kapcsán Washington számára már nem Brüsszel, hanem sokkal inkább Magyarország szolgál igazodási pontként.

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A politikai képlet 1990 óta ugyanaz

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Szélhámosok a Tisza belső köreiben

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Pogány Induló – ki szív eleget?

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Ma a tűzijáték, holnap a légkondi

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.