Ezt megelőzően a részvények 96,8 százalékával rendelkező ÁPV Rt. javaslatára összehívott rendkívüli közgyűlés a Malév Rt. vezérigazgatóján kívül az igazgatóság valamennyi tagját – Halasi Tibort, Herbst Árpádot, Seres Bélánét, Spéder Zoltánt, Hernádi Zsoltot, Murányi Ernőt, Polgárné Mohácsy Zsuzsát, Kiss Lászlót – visszahívta. Szarvas Ferenc, a Malév Rt. korábbi elnöke július 28-i hatállyal lemondott posztjáról. A közgyűlés elfogadta továbbá az igazgatóság alapító okiratának módosítását, amelynek értelmében a szervezet létszáma legkevesebb hat, az eddigi tíz helyett pedig legfeljebb tizenegy fő lehet. A Malév Rt. új igazgatóságának tagja lett Balogh András, Barinkai Péter, Bencze Péter, Huszty András, Enyedi Balázs, Erdős Endre, Gönczi János, Marosi György, Nyíri Iván, Szedlacskó Zoltán és Váradi József.
Módosult a felügyelőbizottság összetétele is, új tag és egyben elnök lett Virág Attila, Goldfárth József, Költő Magdolna, Szigetvári Viktor és Szlávnits László. Gálszécsy András, Csorba Béla, Háy György és Kozek Adolfné továbbra is a felügyelőbizottságban foglal helyet.
Nem javasolta az ÁPV Rt. a Malév Rt. könyvvizsgálójának cseréjét, így ezt a feladatot továbbra is a Pricewaterhouse Coopers Kft. látja el. Az eredeti elképzelések ellenére nem módosították az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak tiszeteletdíját.
A jelenleg 11,7 milliárd forintos alaptőkével rendelkező Malév Rt. 2001-ben 2,125 millió utast szállított, 75,5 milliárd forint bevételre tett szert és 11,2 milliárdos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A Malév súlyos anyagi helyzete miatt a menedzsment tavaly májusban elfogadta az új üzleti stratégiát, és az év második felében megkezdték az átalakítási programot, amely a társaság gyökeres reorganizációját, a veszteségek teljes felszámolását és az eredményes gazdálkodásra való átállást jelentette. A reorganizációs program 2002 első hat hónapjában már éreztette hatását a légicégnél: a Malév erősítette piaci pozícióit, a bevételek növelése mellett jelentős mértékben mérséklődtek a veszteségek a bázsihoz képest.
Az üzleti veszteség 7,15-ről 2,84 milliárdra csökkent, ami az első hat hónapos tervet pedig 1,1 milliárd forinttal haladta meg. Kismértékben, de nőtt a Malév ügyfeleinek száma is, miközben az európai légiforgalom öt százalékkal csökkent. Az említett időszakban a Malév 18 553 járatán 981 ezer utast szállított 60,1 százalékos kihasználtság mellett. A légicég magyarországi piaci részesedése 47-ről 53 százalékra emelkedett.
A harmadik negyedévben 4,6 milliárd forint nyereséggel, az utolsó három hónapban 1,9 milliárdos veszteséggel számol a Malév vezetése. Idén az üzleti terv szerint a légitársaság vesztesége – ha nem jön közbe rendkívüli esemény – 2,3 milliárd forint lesz, jövőre azonban már szerény nyereséget vagy nullszaldót vár a menedzsment. A társaság idén 2,3 millió utas elszállítását tervezi, 20 746 járat közlekedtetése mellett.
Váradi József vezérigazgató lapunknak úgy nyilatkozott, hogy jelentősnek tartja az eddigi eredményeket, ám kedvezőtlenül befolyásolhatja a Malév jövőjét az átfogó és egységes légügyi koncepció hiánya. Ezt a Malév egyelőre úgy próbálja ellensúlyozni, hogy középtávra közös stratégiai tervet dolgoznak ki a Budapest Ferihegy Airport Rt.-vel például a légikikötő fejlesztéséről. Jelenleg – mint ismert – a tulajdonviszonyok sem rendezettek a légügyben, hiszen a Malév az ÁPV Rt.-hez, az Airport pedig a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz tartozik, a stratégia kidolgozása pedig szintén a tárca felelőssége.
Váradi József véleménye szerint a Malév privatizációja két éven belül nem lenne célszerű, hiszen ebben az időszakban rendeződik csak az iparág helyzete a 2001. szeptember 11-i események miatt. Másrészt akkor lehet előnyös feltételek mellett értékesíteni egy céget – vagy egy meghatározott részét –, ha gazdaságilag megerősödik. Amennyiben a tulajdonos döntést hoz a privatizációról – tette hozzá Váradi –, a Malév számára a szakmai és stratégiai befektető a legkedvezőbb.
A társaság ötéves üzleti tervében 10–15 új célállomás megnyitása, a flotta folyamatos megújítása és bővítése szerepel. A Malév új elemként a regionális járatok fejlesztését tűzte ki célul, ennek megfelelően tíz új gépet vásárolnak 2006-ig. Az első két gép önrészének finanszírozására az ÁPV Rt. hatmilliárd forint tulajdonosi tőkejuttatásról döntött korábban, erről azonban a kormánynak is határoznia kell. A Malév 2005-ben 23 helyett 30 gépet kíván üzemeltetni, a tervek szerint az utasszám évi 3,6 millióra emelkedik.
***
Gépvásárlás. Tíz vadonatúj repülőgépet vásárol 2006-ig a Malév Rt., ebből kettő az idén, kettő pedig jövőre áll forgalomba. Az 50 személyes (a későbbi döntéstől függően hat 70 férőhelyes gép is lehet) kanadai gyártású járművek vételárának 30 százalékát finanszírozza saját, illetve a tulajdonos által juttatott tőkéből a cég, a fennmaradó 70 százalékra pedig bankhitelt vesz fel. A regionális forgalomban használt repülőgépek a közeli európai városokba vagy a kisebb forgalmú, úgynevezett másodlagos repülőterekre szállítják az utasokat. A Malév tervei szerint 2005-ben a flotta 30 gépéből tíz regionális, három charterforgalomban, tizenöt középtávon közlekedik, és csak kettőt használnak majd transzatlanti repülésre. (P. G. I.)
Menczer Tamás
Az ukrán sajtó tele van Magyar Péter dicséretével
