Bérfeszültség a rendőrségen belül

Augusztus 31-ig kell egyezséget kötni a rendőrségnél munkát vállaló közalkalmazottak bérrendezésével kapcsolatos vitás kérdésekben az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ), valamint a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszerve (BRDSZ) vezetőinek. A vitát kiváltó ok: a közalkalmazottakat érintő, eddigi legnagyobb bérfejlesztés elosztásának a módja.

A 2001. július elsejétől érvényes bértábla szerint átlagosan 25 százalékkal több fizetést kapnak a rendőrség hivatásos állományú tagjai, mint a korábbi években. Ennek alapján a rendőrségnél foglalkoztatott tisztek jelenleg átlagosan 240 189, míg a tiszthelyettesek 124 788 forintot vihetnek haza. Az új bérrendszer nem mindenkit érintett egyformán; bevezetésével bérfeszültségek keletkeztek a szervezeten belül. Amíg egy több évtizedes gyakorlattal rendelkező, de alacsonyabb képzettségű rendőr bére esetenként csak mintegy húszezer forinttal emelkedett, addig egy többdiplomás, idegen nyelvet is beszélő tiszt akár százezer forinttal kereshet többet, mint korábbi években.
Az új bérrendszerrel egy időben változott az a belügyminiszteri rendelet is, amely a beosztásokhoz tartozó alapilletmények összegét szabályozza. Az új rendelet megszüntette a vezető beosztású rendőrségi alkalmazottak személyi bérezését, amely korábban lehetőséget teremtett arra, hogy fizetésüket egyedileg állapítsák meg feletteseik. A megváltozott bérrendszer sajátossága az is, hogy a parancsnokokat esetenként már nem illetik meg azok a pótlékok, amelyek az irányításuk alá tartozó beosztottakat, ezért előfordulhat, hogy a beosztott több pénzt vihet haza, mint felettese.
Különbségek keletkeztek az azonos beosztásban lévő hivatásos és közalkalmazottak illetményei között, mert egy korábbi rendelet értelmében azokba a munkakörökbe, amelyekbe nem feltétlenül szükséges hivatásos állományú rendőrök foglalkoztatása, közalkalmazotti státusba kell felvenni az új munkatársakat, míg az ugyanitt hivatásosként szolgáló rendőrök megtarthatták jogviszonyukat és bérüket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azonos munkakört betöltő, azonos képzettségű alkalmazottak esetében is előfordulhat, hogy bérük között ötszörös különbség adódik.
A szeptember 1-jétől várható 37,5 százalékos béremeléssel a kormány rendezni kívánja a Belügyminisztérium közalkalmazotti státusban foglalkoztatott dolgozóinak bérét is. A korábban beígért ötvenszázalékos bérfejlesztés azért nem valósulhat meg, mert a tárcánál munkát vállaló közalkalmazottak iskolai végzettsége alacsony, csak mintegy tíz százalékuknak van felsőfokú végzettsége, ezért a munkáltató által alkalmazott bértábla alapján a minimálbérek csak kismértékben emelkednek.
Dávid Tibor, az FRSZ ügyvivője a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva elmondta, az ORFK vezetői úgy gondolják: az átlagosan 37,5 százalékos béremelés elosztása úgy valósulhat meg, hogy húsz százalék sorsáról a munkáltató dönt – életkor, munkateher, teljesítmény és beosztás alapján –, míg a fennmaradó 17,5 százalék mindenkinek jár. A fejenként mintegy 16-17 ezer forint elosztásával kapcsolatos munkáltatói álláspont az FRSZ ügyvivőjének véleménye szerint bérlavinát okozhat, egyes személyeket pedig szubjektív okok miatt érinthet hátrányosan.
Dávid szerint a szakszervezet arra törekszik, hogy az egyéb ágazatokban már bevált módon, a bérbeállás feletti összeg hatvan százalékát minden munkavállaló kötelezően kapja meg, míg a további negyven százalék sorsáról a munkáltatóval közösen döntenének. Hozzátette: szükséges a bérek további rendezése, mert az uniós csatlakozás egyik feltétele, hogy legalább az ottani átlagbérek hatvan százalékát elérjük. A bérrendezésről szóló egyezséget augusztus 31-ig meg kell kötni, mert a munkáltatót a törvény értelmében bérmegállapodási kényszer köti.