Az amerikai érveket tegnap videokonferencián ismerhették meg az újságírók az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén. Elizabeth Jones, európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkár Washingtonból hangsúlyozta: teljes mértékben tiszteletben tartják az egyes országok döntését, hogy részt vesznek-e vagy sem az ICC munkájában, alávetik-e magukat az intézmény joghatóságának. Elvárják ugyanakkor, hogy mindenki respektálja az Egyesült Államok távolmaradását, melynek legfőbb oka az, hogy a bíróság tervezett működése megítélésük szerint ellentétes az amerikai alkotmánynyal. Másodsorban nem zárható ki, hogy egyesek politikai megfontolásból a külföldön szolgáló amerikai katonák, rendőrök és civilek elleni támadásokra használnák fel az ICC kereteit. A nemzetközi kritikák ellenére az államtitkár asszony magabiztosan nyilatkozott arról, hogy sikerül a közeljövőben kétoldalú „kivételező” megállapodásokat kötni az ICC-ben részt vevő országokkal az amerikai katonák immunitása érdekében, ám konkrétumokat nem volt hajlandó elárulni a tárgyalásokról.
A vieokonferenciát követő sajtóbeszélgetésen Kyle Scott, a budapesti követség politikai tanácsosa is kifejtette az amerikai érveket, emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Államokat különösen sebezhetővé és érzékennyé teszi az a tény, hogy több mint száz országban állomásoznak katonái békefenntartó-stabilizáló küldetésen. Egy általános érvényű bíróság helyett előnyben részesítenék azokat, amelyek konkrét időszakra és földrajzi térségre koncentrálnának, hasonlóképpan a volt Jugoszláviával vagy Ruandával foglalkozó bíróság gyakorlatához.
Megfigyelők azt nem tartják valószínűnek, hogy az amerikai kormányzat közvetlen politikai zsarolással akar kétoldalú kivételező szerződéseket kicsikarni a NATO-tagjelöltektől a szövetség prágai meghívója előtt. Valószínűbb, hogy a washingtoni szenátus ratifikációs vitájának kérdéses kimenetelét tartják majd szem előtt a meghívottak, amikor döntenek a szerződések aláírásáról.
Ronnie O’Sullivan elvesztette a 137 milliót érő frémet
