Moszkva üzent Tbiliszinek

Pozitív választ adott Moszkva arra a grúz felvetésre, hogy a két ország közösen vizsgálja ki a múlt hét pénteki pankiszi bombázás körülményeit, amelyet Grúzia vádja szerint az orosz légierő hajtott végre, polgári áldozatokat is szedve.

Bár a légtér megsértését EBESZ-megfigyelők is megerősítették, Moszkva tartja magát ahhoz, hogy a bombatámadást a grúz légierő hajtotta végre. Orosz források még a támadást végrehajtó Szu–25-ös gyártási számát és a pilótájának nevét is tudni vélték, hozzátéve, hogy a grúzok szántszándékkal az orosz légierő felségjelzését, azaz vörös csillagokat festettek a gépre. Az orosz fővárosban nem kommentálták a grúz parlamentnek azt a hétfő esti határozatát – amelyet egyébként Eduard Sevardnadze elnök is elutasított –, miszerint a kaukázusi országnak ki kellene lépnie a Független Államok Közösségéből. Orosz szakértői vélemények szerint a konfliktus rendezése érdekében a közeljövőben találkoznia kellene a két elnöknek, Putyinnak és Sevardnadzénak.
A két ország egyre élesebb konfliktusában megszólalt Vlagyimir Putyin is. Az orosz elnök üdvözlendőnek tartja, hogy Grúzia rászánta magát a Pankiszi-szoros megtisztítására, de egyedül, Moszkva segítsége nélkül aligha tudja megoldani a terrorizmus problémáját. Az orosz határ közelében fekvő Pankiszi-szorosban a hét eleje óta folytatnak közbiztonsági akciónak nevezett műveletet a grúz fegyveres erők, hogy kiszorítsák a szorosból az ott rejtőző csecsen szakadárokat és köztörvényes bűnbandákat.

Putyin rámutatott arra is, hogy a jelenlegi grúziai helyzet semmiben nem jobb Oroszország számára, mint amilyen veszélyforrást az al-Kaida felvonulási területének számító Afganisztán jelentett az Egyesült Államok számára. Az orosz államfő reményét fejezte ki, hogy Tbiliszi komolyan gondolja a terrorizmus elleni harcot, bár úgy látja, hogy aktív orosz közreműködés nélkül legfeljebb „egyik sarokból a másikba” űzhetik a fegyvereseket.
Eközben a Csecsenföldről orosz erőszakról, hatásköri túllépésekről érkező hírek alapján meglepő bejelentést tett az orosz terrorelhárítás észak-kaukázusi regionális törzsének tagja. Eszerint megkínzott és különös kegyetlenséggel meggyilkolt orosz katonák és polgári személyek tömegsírokba temetett földi maradványaira bukkantak Csecsenföldön az orosz hatóságok. A vizsgálatok során megállapították, hogy Acshoj Martan térségében 1996-ban koncentrációs tábort hoztak létre, a részben Aszlan Maszhadov és Samil Baszajev csecsen vezetők irányítása alatt álló csecsen fegyveres csoportok. A táborba váltságdíj reményében hurcolták el az embereket; megkínozták őket, egyeseket pedig az orosz hatóságok, a hadsereg és az áldozatok hozzátartozóinak megfélemlítése végett különös kegyetlenséggel meggyilkoltak – állította Sabalkin.