A Honvédelmi Minisztérium július 30-án indította el a védelmi felülvizsgálati programot. Mint Iváncsik Imre politikai államtitkár megfogalmazta, a vizsgálatot a hadsereg lassú fejlődése, a technikai korszerűsítés elmaradása, a NATO-hoz való felzárkózás szükségessége és a védelmi tervezés megújítása miatt látták indokoltnak. A szaktárca bizottságot állított fel a munka irányítására; vezetője Iváncsik Imre, tagjai két helyettes államtitkár, a vezérkar törzsigazgatója és a HM védelmi tervezési tanácsadója, valamint három „külsős” politikus, illetve tanácsadó a pénzügyi, a külügyi tárcától és a Miniszterelnöki Hivataltól.
A felülvizsgálati program kiemelt része a nemzeti katonai stratégia megfogalmazása, a katonai feladatok levezetése, a szükséges katonai képességek ehhez történő hozzárendelése, illetve a katonai költségvetés alapos megtervezése. Mint Juhász Ferenc július 29-i beszédében megfogalmazta, a védelmi felülvizsgálati munkának egy pénzügyileg megfelelően alátámasztott, kiegyensúlyozott és koherens védelmi tervet kell eredményeznie. A vizsgálatra hat-nyolc hónapot irányoztak elő, de a tervek szerint már a novemberben esedékes prágai NATO-csúcsra is értékelhető információkkal kíván érkezni a magyar delegáció.
Alig egy hónapi munkát követően, augusztus 29-én a NATO európai főparancsnok-helyettesének kétnapos magyarországi látogatása kapcsán Juhász Ferenc bejelentette: a működőképes haderő és védelmi képességek megvalósítása érdekében levélben kérte a NATO főtitkára és a tagországok honvédelmi minisztereinek segítségét és egyetértését a magyar védelmi felülvizsgálathoz. Dieter Stöckmann vezérezredes a miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján elmondta: e témában segítségéről és támogatásáról biztosította a tárca vezetőjét.
Mint elhangzott: hazánk ösztönzést, támogatást kap gyorsreagálású erők kialakítására, azonnal bevethető erők felállítására és védelmi képességeink növelése érdekében. Dieter Stöckmann – aki Havril András altábornagy, a vezérkari főnök helyettese meghívására érkezett Magyarországra – és Juhász Ferenc találkozóján elemezték és értékelték a magyar védelmi képességeket, illetve meghatározták a jövőbeni fejlődési irányt. – Számomra azért volt élmény ez a beszélgetés, mert kiderült, hogy Brüsszel mellől és itt Budapesten hasonlóképpen látjuk feladatainkat és lehetőségeinket – fogalmazott a miniszter, aki szeptember elején Brüszszelbe látogat, hogy megismerje a tervezési rendszert, illetve azokat a tapasztalatokat, amelyeket a tagállamok a haderejük átalakításakor felhalmoztak.
*
Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára tegnap ezredzászló átadási ünnepségen vett részt Szolnokon a Magyar Honvédség 1. Könnyű Vegyes Ezredénél. Az államtitkár beszédében jelezte: olyan alakulat kapott most zászlót, amely tíz évvel ezelőtti alapítása után nagyszerűen fejlődött, és pontosan megjelölte azt a korszerűsödési irányt, amelyet a honvédség többi egységeinek követnie kell. A Szolnokon kiképzett katonák nemzetközi békemissziókban, így Cipruson és Sínai-félszigeten teljesítenek szolgálatot.
Módosul a Gripen-beszerzés? Szeptember másodikán tartja első ülését a Gripen-program végrehajtását koordináló magyar–svéd bizottság. Ennek egyik témája, hogy a magyar fél néhány ponton változtatni kíván az elmúlt évben megkötött szerződésen. A Honvédelmi Minisztérium – az eredeti megállapodástól eltérően – a levegőben utántölthető Gripeneket szeretne beszerezni. A miniszter főtanácsadója, Hollósi Nándor nyugállományú altábornagy tegnap elmondta: a szerződés szerint 108 milliárd forint értékben 14 vadászrepülő állna rendszerbe 2005 nyaráig a magyar légierőnél. A módosítás miatt a fenti összeg jelentősen növekedhet. Hollósi hangsúlyozta: ezeket a repülőgépeket mintegy harminc évig fogják használni. A magyar fél – a szerződésmódosítás következtében – még azt is elfogadná, ha a megállapodásban rögzítettnél valamivel később állnának rendszerbe a Gripenek.
Ronnie O’Sullivan elvesztette a 137 milliót érő frémet
