„Nem legyőzni, meggyőzni kell az embereket„

A sajtószabadságot az egyik legfontosabb szabadságjognak tartjuk. Sok mindent megtehet egy választott hatalom, de az emberi méltósághoz fűződő jogokat nem csorbíthatja. A választásokon erre nem kapott felhatalmazást. Ne felejtsük el: ennek az országnak a fele nem a jelenlegi koalíció pártjaira szavazott. Ezt a tényt nekik is illene tiszteletben tartaniuk – mondta Hende Csaba, Orbán Viktornak a polgári körök szervezésével megbízott kabinetfőnöke. Úgy vélte, a polgári körök egyik fontos feladata, hogy őrködjenek a választások tisztasága felett.

Elmúlt a nyár anélkül, hogy a polgári körök jelentősebb politikai megmozdulást szerveztek volna. A közélet tempóját három hónapon át szinte kizárólag az MSZP diktálta. Sokak szerint meg is lett az eredménye: az egekbe szökött a szocialisták népszerűsége. Miért adtak ekkora előnyt?
– Nem lehet a polgári körökön számon kérni az MSZP népszerűségének emelkedését. Mi más dimenzióban mozgunk: történelmi hiányt pótolunk. Amikor a kommunista rendszer kiépítette a maga hatalmát, akkor tudatosan lerombolta a polgári élet hagyományos közösségi kereteit. Így sikerült elsorvasztaniuk az egykor oly virágzó civil társadalmat. A rendszerváltás óta eltelt tizenkét esztendő kétharmadában a keresztény és konzervatív értékeket képviselő koalíciós kormányok voltak hatalmon. Erejük zömét azonban az államvezetés aktuális kérdései kötötték le, miközben a társadalmi életben a nyíltan vagy burkoltan a baloldalhoz kötődő civil szervezetek hegemóniája töretlen maradt. A polgári körök mozgalma a történelmi egyházak és a jobboldali pártok által kifejtett társadalomszervező tevékenységét kiegészítve, fel kívánja vállalni a politikai jobboldal társadalmi hátországának kiépítését is. Tehát nem az MSZP politikai erejének kiegyensúlyozása a mi feladatunk.
– Fritz Tamás politológus szerint a polgári körök türelmetlenek, mert magukra hagyva érzik magukat. Máris kifulladt a kezdeti lendület?
– Épp az ellenkezője igaz, nagyobb a lendület. A polgári körök létrejöttében igen nagy szerepe volt annak a sokknak, amit a választási eredmények jelentettek. Ez sarkallta aktivitásra azokat az embereket, akik a Kossuth téren, a Dísz téren, majd később a Margitszigeten átélték az összetartozás élményét. Azt, hogy milyen sokan vagyunk, hogy mennyi jó arcú, szemlátomást jó szándékú, és békés, tisztességes ember ment el ezekre a rendezvényekre, bizonyítja, hogy a polgári körök nem harci osztagok. A mi demonstrációinkat arról lehet felismerni, hogy nagyon sokan jövünk össze, rendkívül fegyelmezettek vagyunk, és semmilyen rendbontás nem történik.
– Úgy érzem, nincs még teljesen kitalálva a mozgalom. A jobboldali pártokkal például akadozik az együttműködésük. Egyáltalán, mi a cél?
– Móricz Zsigmond egyszer azt mondta: „Ne politizálj; építkezz!” Ebben benne van minden. A „politizálás” alatt Móricz természetesen azt az asztalcsapkodós stílust értette, amit Antall József egy ízben kocsmapolitizálásnak nevezett. A polgári köröknek az a feladatuk, hogy párbeszédet folytassanak környezetük tagjaival, és önzetlenül dolgozzanak a körülöttük élőkért. Ez a munka adhatja azt az erkölcsi bázist, amely birtokában majd azokat is bizton meg tudják szólítani, akik ez év tavaszán még nem ránk szavaztak. A feladat tehát nem az, hogy legyőzzük, hanem hogy meggyőzzük őket. A választások során sokan voltunk, de nem voltunk elegen. Azt kell elérnünk a polgári körök segítségével, hogy sokan legyünk és elegen.
– Hamarosan itt a következő politikai megmérettetés, az önkormányzati választás. A polgári körök milyen szerepet vállalnak ebben?
– A polgári körök és a jobboldali pártok között nagyon kevés helyen alakultak ki viták. Vagyis az emberek szinte mindenhol megértették, hogy a jobboldali pártoknak, a Fidesznek és az MDF-nek a polgári körök nem riválisai, hanem kiegészítő szövetségesei. Olyan társadalmi hátteret adhatnak a jobboldali pártoknak, amivel a politikai ellenfeleik rendelkeznek, és kíméletlenül ki is használják azt. A polgári körök a jobboldali pártok öszszefogását is erősíthetik, hiszen az egység nélkül az egyfordulós választást könnyen elveszíthetjük. A pártok azonban akkor járnak el helyesen, ha eleve olyan jelöltet indítanak, akiket a polgári körök is el tudnak fogadni. Jelenleg erőteljes horizontális önszerveződő folyamat zajlik a polgári körökben. A következő szint az, ahol már nincsenek jelen a pártok. Ez a kisebb települések világa. Eddig 950 településen alakultak polgári körök, ami azt jelenti, hogy három hónap alatt mélyebb társadalmi gyökereket tudtunk ereszteni, mint a politikai pártok tizenkét év alatt. Azokon a kistelepüléseken, ahol a pártok gyakorlatilag nincsenek jelen, a polgári köröknek kell jelölteket állítaniuk. Mivel jogi személyiséggel nem rendelkeznek, ezért a választásokon jelölőszervezetként nem léphetnek fel. Így az általuk javasolt jelölt függetlenként indul.
– Ezt a jogi státust nem érdemes hosszabb távon rendezni?
– Nincs itt semmiféle rendezetlenség. Magyarországon egyesülési és gyülekezési szabadság van, amely lehetővé teszi, hogy akár baráti közösségek, asztaltársaságok formájában is működhetnek, de létrehozhatnak jogi személyiséggel felruházott szervezeteket is. A polgári körök mozgalmában mindkettőre akad példa. Nem látom időszerűnek az intézményesülési folyamat mesterséges felgyorsítását. Nem biztos, hogy célszerű egy uniformisba erőltetni ezt a sokszínű mozgalmat. Nézze: vannak pártjaink és van egy széles társadalmi lefedettséget jelentő mozgalmunk. Szerintem ezt a kettős struktúrát hosszabb távon is fenn kell tartani, hiszen ezek egymást kiegészítik. A polgári körökben ugyanis túlnyomórészt olyan emberek vesznek részt, akik korábban egyetlen polgári pártnak sem voltak tagjai. A polgári körök egyik fontos feladata, hogy őrködjenek a választások tisztasága felett. Tavasszal ugyanis a szavazókörök tíz százalékába nem tudtunk választóbiztost küldeni. Ez több mint ezer választókörzetet jelent, a választásokat pedig hat mandátummal veszítettük el… Október 20-ával természetesen nem ér véget a világ, utána jön el annak a lassú, de erős sodrású építkezési folyamatnak az ideje, amely révén jobbá tehetjük a környezetünket – és mintegy mellékesen: megnyerhetjük a következő választásokat.
– Egyértelműen Orbán Viktor a polgári körök mozgalmának az irányítója. Ő viszont hiányzik a Fideszből, amely Pokorni Zoltán lemondása és Kövér László háttérbe húzódása óta vezetői válságba került.
– Én is úgy látom, hogy nemcsak a polgári körök mozgalmának, hanem tágabb értelemben a jobboldalnak is egy hivatott vezetője van. Orbán Viktor a tehetségét már több ízben bizonyította.
– Az MSZP a választások óta szinte minden területen „csontig nyomja a kést”, vagyis a megszerzett pozícióinak maximális kihasználására törekszik. Miért pont a köztévénél tapasztalható baloldali nyomulás ellen emelték most fel a szavukat?
– A polgári körök ritkán emelik fel a szavukat. Ha alapértékek és alapintézmények kerülnek veszélybe, akkor nem hallgathatnak. A sajtószabadságot az egyik legfontosabb szabadságjognak tartjuk. Sok mindent megtehet egy választott hatalom, de az emberi méltósághoz fűződő jogokat nem csorbíthatja. A választásokon erre nem kapott felhatalmazást. Ne felejtsük el: ennek az országnak a fele nem a jelenlegi koalíció pártjaira szavazott. Ezt a tényt nekik is illene tiszteletben tartani. Ehhez képest azt látjuk, hogy az élet minden területén azt a minimális előnyt, amelyet az MSZP–SZDSZ szerzett, brutálisan a saját hatalmuk megerősítésére és a klientúrarendszerük kiépítésére fordítják. Azt pedig különösen súlyosnak tartjuk, hogy a sajtószabadságot immáron sorozatosan megsértik. Nézzük csak végig, mi történt? A Magyar Nemzetet a nyomdai szerződések felmondásával, a hirdetések kivonásával, valamint a potenciális hirdetők megfélemlítésével lehetetlen helyzetbe próbálják hozni. Ismerjük a Pannon Rádió körüli eseményeket, a Sajtóklub letiltását, vagy azt, ahogyan a 16 Órának, a Szombat délelőttnek és a Gondolat – Jelnek helytadó Magyar Rádió vezetőit folyamatosan balról támadják. A Magyar Televízióban úgy tűnik, sikerrel érvényesítették az akaratukat, és jogszabálysértő körülmények között hatalomra juttatták Ragács Imrét, aki hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy nem hajt végre tisztogatást. Ehhez képest néhány nappal később gyakorlatilag lefejezte a polgári oldal értékvilágához kötődő, vagy azokkal szemben legalább nem ellenséges alkotói gárdát. Mindezt egy olyan intézményben tette, amit az adófizetők pénzéből, vagyis éppen fele részben a mi, a polgári oldal híveinek adóforintjaiból tartanak fenn. Jogunk van a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz. Azért hívjuk a Magyar Televízió székházához a polgári köröket, hogy szavunknak nagyobb nyomatékot adjunk. A politikai nagygyűlés ma 19 óra 30 perckor kezdődik, előtte egy órával már értékes kulturális műsort adnak jeles művészek. Az emberektől azt
kérjük, hogy hozzanak magukkal egy – lehetőleg használt – oldalt egy kormánypárti újságból, egy szál virágot, és egy százforintos pénzérmét.