Összefogás a gyulai várért

Elkészült a gyulai vár komplett kivitelezési terve és sikeres pályázat esetén európai hírű látványosság lehet Közép-Európa egyetlen épségben maradt középkori téglavárából. Az elmúlt négy évben a Széchenyi-terv pályázata révén másfél milliárd forintból megújult a várfürdő s most átfogó koncepció készült a vár felújítására és turisztikai célú hasznosítására.

A gyulai vár történetileg a Maros–Tisza–Körösök közének védelmére rendelt királyi erődítményként épült a XV. században. Északi részén áll a hajdani birtokos, Maróthi János gótikus lakópalotája, amely egyben Magyarország egyetlen, eredeti állapotában és továbbépítés nélkül fennmaradt gótikus teremsorát tartalmazza. A várban 1964 óta nyaranta színház működik, amely történelmi darabok előadásával különleges atmoszférát teremt a várudvarban.
– A korábbi vártörténeti kiállítás 1990-ig volt megtekinthető, a legutóbbi felújítási munkák megkezdésével a vármúzeum megszűnt. Pedig a látogatottságát illetően a város legkedveltebb múzeumának számított, évente közel százezren keresték fel, azaz minden Gyulán megforduló vendég meglátogatta az erődítményt, s a gyulai vármúzeum folyamatosan az ország első tíz leglátogatottabb múzeuma közé tartozott – nyilatkozta lapunknak Dancs László gyulai polgármester. A vár jelenleg is látogatható, de csupán a panorámát élvezhetik a turisták a vártoronyból és a falakról – tette hozzá.
A gyulai vár felújítása, rekonstrukciós munkája sajnálatos módon már egy évtizede tart, illetve „stagnál”. A Gyulai Városi Tanács 1986-ban kezdeményezte az épület felújítását, amelyet a megyei tanács is támogatott. A város ekkor „várfal-sorsjegy” akciót szervezett, amelyből akkor jelentős összeg, mintegy 6 millió forint folyt be, jelezve a város polgárainak az ügy iránt érzett felelősségét és a vár jelentőségét. A felújításra vonatkozó tervezés és kivitelezés szakaszosan folyt. A beázások megszüntetése érdekében 1991-re megépítették a magastetőt. A Műemlékvédelmi Hivatal és a város mint használó között nézetkülönbség alakult ki az úgynevezett loggiaügyben, vagyis Móga Sándor tervező az alapjaiban megtalálható, az 1500-as évek derekán néhány évtizedig fennálló nagyméretű téglapillérek teljes felfalazásával javasolta az udvari homlokzat helyreállítását. Ez a Várszínház kialakult elhelyezkedését és nagyságrendjét a továbbiakban lehetetlenné tette volna. A tervező javaslatot tett a torony alá elhelyezett színpaddal kialakítandó kamaraszínházra, amelyet akkor a színház és a város sem fogadott el. Ezt követően bírósági perrel tarkított hosszadalmas egyeztetéssorozat indult a funkciók elhelyezéséről és az építészeti megoldások lehetőségeiről.
Időközben már a kormányzati szervek is foglalkoztak a gyulai vár kérdésével. Az 1993-ban Békés megyében megtartott kihelyezett kormányülésen határozat született arról, hogy a vár ügyét kiemelten kell kezelni és meg kell teremteni a felújítás fedezetét. A határozat végrehajtása azonban nem történt meg. Újabb, többváltozatú kormány-előterjesztés készült 1995-ben, amelyet viszont sohasem tárgyaltak. A Művelődésügyi Minisztérium 1997-ben és 98-ban összesen 54 millió forintot biztosított a régészeti kutatásokra, valamint a külső közműtervezési és -megvalósítási munkálatokra.
– A város – ismerve a téglavár történeti, kulturális és építészeti értékét – folyamatosan a moderátor és a katalizátor szerepét próbálta betölteni a mielőbbi valóságos felújítás érdekében – szögezte le Dancs László polgármester. A várat használó gyulai önkormányzat többször kinyilvánította azt a szándékát, hogy a vár felújítása a hármas funkció: műemlék, múzeum, színház figyelembevételével valósuljon meg. A vár épülete egyedülálló módon alkalmas arra, hogy hűen ábrázolja a középkori életformát. Az elképzelések szerint a földszinti funkcionális helyiségek (kovácsműhely, konyha, éléstár, borozó) működtetésével még érzékletesebben idézhető fel a hajdani kor. Bemutatásra kerül a várbörtön és a magtár. Az emeleti részen a várúrnői lakosztály megtekintésével bepillantást nyerhetünk a középkori főurak életébe, valamint látható lesz a 16-18. századi magyar nemesi és főúri életmód országos viszonylatban. Megtekinthetők lesznek a várbirtokosoknak, várnagyoknak a relikviái, bemutatásra kerül a hódoltság kori török életmód s lesz egy fegyvertár is. A súlyos fabútorokkal, középasztallal berendezett lovagterem konferenciák, kamarahangversenyek, fogadások megrendezésére lesz alkalmas – ismertette a terveket a gyulai polgármester.
Az épület felújításában, turisztikai hasznosításában érdekelt a tulajdonost, a magyar államot képviselő Kincstári Vagyonigazgatóság, a szakmai felügyeletet gyakorló Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és Gyula Város Önkormányzata. Ezek a szervezetek szeptember 5-én tervezik aláírni a vár jövőjével kapcsolatos együttműködési nyilatkozatukat. Az érdekeltek bevonásával, közreműködésükkel és pénzügyi támogatásukkal, továbbá pályázati pénzek felhasználásával a felújítás 600 millió forintos forrásszükségletét biztosíthatónak látja a település polgármestere. Mint mondta, négy év alatt a Széchenyi-terv segítségével másfél milliárd forintot fordítottak a várfürdő felújítására s most a vár rekonstruálásához is számítanak további állami pénzekre.