Az augusztus 1-jei emlékezetes műsorváltozás után, amikor levették a +1 Éjjeli Menedéket az esti programról, érte-e önt vagy a kulturális magazint valamiféle elmarasztalás ellenzéki hangvételéért?
– Nem, most viszont körülöttünk néma csend van. Az igazság az, hogy a megkérdezésem nélkül vették le a +1 Éjjeli Menedéket a programról. Nem volna korrekt azt mondanom, hogy jelen pillanatban támadnak, mert ez nem igaz. Vihar előtti csöndet érzek. A körülöttünk zajló eseményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni: látom, hogy mi történik a kollégákkal, ki hova kerül, kinek nem lesz munkája az átcsoportosítások után. Sok munkatársamtól hallom, hogy az önkormányzati választások után kezdődik majd a tánc… Nem szeretnék azonban találgatásokba bocsátkozni, hogy mi is fog történni. Remélem, hogy minden úgy marad a műsorommal kapcsolatban is, ahogy ma van. Remélem, nem csak valamilyen taktikai megfontolásból engedik tovább sugározni a +1 Éjjeli Menedéket.
– Ön elnökségi tagja a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ). Az elnökség megfogalmazott egy levelet az Európai Újságíró Szövetség igazgatótanácsa elnökének, miszerint veszélyben van a magyar sajtószabadság Magyarországon.
– A balliberális médiatúlsúly, amely pénzügyileg és lehetőségekben annyival nagyobb, hogy a másik oldal alig tudja felvenni vele a versenyt. A média, mivel hatalmi ágazat, egyáltalán nem mindegy, hogy az embereket hogyan, miről tájékoztatja, mik azok az értékek, amiket előtérbe helyeznek. Ilyen szempontból – nem csak a szakma számára – ez egy roppant nehéz helyzet. Ha megnézzük, hogy a napilapok, a hetilapok, a vidéki lapok, a bulvársajtó és a televíziós műsorok mennyire szimpatizálnak a jobb-, illetve baloldallal, nagyon nagy aránytalanságot tapasztalunk. A Magyar Nemzet, a Demokrata, a Heti Válasz még megjelenhet, de nem tudjuk, hogy meddig bírják a hatalom nyomásgyakorlását. Manapság már a legtöbb ember a televízióból, illetve a rádióból tájékozódik. Ezért ezen a területen is biztosítani kell a médiaegyensúlyt. Ez politikai döntés, a hatalom nemzeti kötelessége, mert a demokráciában mindenkinek alapvető emberi joga a tájékozódásra való jog. Ennek a feltételeit biztosítani kell, s ezt látjuk veszélyben. Ezért fordultunk az Európai Újságírók Szövetségének képviselőjéhez, Gustl Glattfelder úrhoz.
– A baloldali hatalomnak és a véleményalkotóknak érdekében állhat ennek az állapotnak a megváltoztatása?
– Nem. Ez erőpolitizálás, kommunista szemléletű hozzáállás. Demokráciákban, ha egy országnak egy politikai erő jót akar, akkor nem fél. Ha meg van győződve saját maga igazáról, hogy ő a demokrácia, a szólásszabadság, a jólét és egyéb pozitív fogalmak letéteményese, és azokat meg is tudja valósítani, akkor nem fog félni attól, hogy kritikák érik. De jelen pillanatban úgy tűnik, a hatalom fél valamitől és a régi beidegződések alapján próbálkozik. Mi viszont nem hazudunk, de mindjárt ránk sütik: fasiszta vagy. Ma már ezen csak nevetek, hiszen tisztában vagyok azzal, hogy mit gondolok a világról és mit csinálok.
– Szeptember 25-én hallgatja meg az MTV kuratóriumi elnöksége az elnökségre pályázókat elképzeléseikről és terjeszti fel a nagykuratórium elé azokat a pályázókat, akiknek a pályázatát olyan színvonalúnak tartja, amivel valaki tévéelnök lehet. Szeptember 30-án dönt a nagykuratórium arról, hogy ki legyen az MTV új elnöke. A gondolat becsületének visszaadása – ez a pályázatának a címe – szerint mi a közszolgálat feladata?
– Úgy gondolom, hogy nem egy harmadik kereskedelmi csatornát kell létrehozni, nem a reklámokért kell harcolni, hiszen a reklámozók mögött gazdasági érdekcsoportok állnak, a gazdasági érdekcsoportok mögött politikai érdekcsoportok, s így jön létre az egymást erősítő hálózat. Ez az igazi csapda. Véleményem szerint önálló költségvetési tételként kell kezelni a közszolgálati magyar televíziót, egy kapott összegből kellene gazdálkodnunk. Azt szigorú ellenőrzés alá vonnám, hogy hová megy a pénz, ki mennyit és hogyan költ, a kiszámíthatóság az elsődleges. Meg kell határozni, hogy a magyar közszolgálati televízióban egy műsorperc mennyibe kerül. Az erkölcsiség számomra elsődleges: a televízió alkalmazottja emberi, etikai szempontból is meg kell, hogy feleljen. A reklámnak extra bevételként kellene a közszolgálatban megjelennie, nem szabad megengedni azt, hogy egy műsor elkészülte a reklámoktól függjön. Ez nonszensz helyzet a közszolgálat esetében.
– Az elnöki pályázatában kiemelt szerepet tulajdonít az intézményben dolgozók átvilágításának.
– Igen, megjegyzem ugyanakkor, más erről a témáról nem beszél. Ezzel szemben viszont egyre több olyan embert látok a Magyar Televízió környékén, akiknek a múltja enyhén szólva is vizsgálat tárgyát képezhetné. Alapvető szempont, hogy a közszolgálati televízióban a műsorkészítőknek, ha törvényileg nem is írják elő, vessék alá magukat az átvilágításnak. Ugyanis nem mindegy, hogy a televízióban, amely mindenképpen manipulatív eszköz is – az agyak és a lelkek befolyásolását képes megteremteni –, kik dolgoznak. Kívánatosnak tartanám azt, hogy a főbb munkatársak, de ha lehet, minél többen az átvilágítási papírjukat mutassák meg.
– És ha valamelyikük érintett?
– Azt gondolom, nem mindegy, hogy valaki milyen szinten volt érintett, de a munkatársak átvilágítási papírjára mindenképpen kíváncsi lennék. Vannak olyan újságírók, akik az előző évtizedekben annyira a kirakatban voltak, és tudjuk is róluk, hogy miféle múlttal rendelkeznek, így nem valók a közszolgálati televízióba. Nekik egyszerűen csak alkalmuk volt arra, hogy húsz-harminc éven keresztül ott legyenek mindig az előtérben, megtanulják ezt a szakmát, nem a tehetségüknek köszönhetik úgymond sztárságukat. Nem volt konkurenciájuk, hiszen csak a legmegbízhatóbb elvtársak kerülhettek az előtérbe. Ők nem a szakma doyenjei, mivel nem felenek meg az alpvető erkölcsi kritériumoknak.
– Mi a véleménye arról, hogy az elnökválasztás előtt néhány héttel a televízió ügyvezető elnöke a kuratórium elnökségének támogatásával nagyszabású szerződést köt külsős produkcióval?
– Döbbenetesnek tartom, hogy elnökválasztás előtt négy évre szóló szerződések köttetnek olyan emberekkel, akikkel kapcsolatban eléggé megosztottak a vélemények arról, hogy a közszolgálatra alkalmasak-e vagy sem. Bárki lesz a MTV elnöke, nagyon nehéz helyzetbe hozzák ezekkel a döntésekkel. Az új elnök így adott helyzet elé kerül. Egy négy évre szóló szerződés – amit most megkötöttek a Nap-keltével –, amelyről nem lehet tudni, hogy milyen körülmények között, milyen feltételekkel szerződtek, gúzsba köti az új elnök kezét. Nem tudom, csak sejtem, hogy kinek az érdekeit szolgálhatja.
– Önt a magyar közélet ellenzéki újságíróként tartja számon. Elnökként hogyan tudna a baloldali kormány felé lobbizni a Magyar Televízió érdekeiért?
– Szakmai és erkölcsi alapon, azaz semmiképpen sem politikailag. Ez a 22-es csapdája, mivel akkor tudnám megvalósítani pályázatomat, hogy ha valóban politikai akarat születne azzal kapcsolatban, hogy egy normális, kiegyensúlyozott, jó közszolgálati televízióra van szükség. Ameddig nincs meg a politikai akarat, addig minden egyes elnök zsarolhatóvá válik, mindig bele lehet vinni olyan alkukba, olyan nemtelen egyezségekbe, amelyekben az elnök teljesen fel tud őrlődni, így a televízió sem tud egyről a kettőre jutni. A televízió elnökének mindig egy dologból kell kiindulnia: a nézőt kell szolgálni. Az MTV-nek egy megosztott társadalomban a különféle gondolkodású embereknek kell műsort készítenie. Olyan nem létezhet, hogy az egyik oldal teljesen be akarja kebelezni a televíziót, és a másiknak csak csurrant-cseppent valamit. A Magyar Televízióban dolgoznak olyan munkatársak, akiknek sokkal több joguk van ahhoz, hogy műsort készítsenek – szakmailag és erkölcsileg –, mint azoknak, akik most hirtelen megjelentek. Ezek az emberek a kereskedelmi csatornáknál már nem kellenek, vagy éppen csak kedvük volt eljönni onnan. Nem attól lesz a közszolgálati televízió közszolgálati, hogy a legkülönbözőbb kereskedelmi csatornák levitézlett munkatársait alkalmazzuk.
– Friderikusz Sándor, az egyik elnökjelölt önt is felkérte egy beszélgetésre a köztelevízióról az ATV csatornáján. Elmegy a vitára?
– Nem megyek el. Szimpatikus lenne az ötlet akkor, ha az elnöki meghallgatások után történne egy ilyen beszélgetés. De nem szerencsés, hogy az elnöki meghallgatás előtt bárki szétszedheti, kivesézheti mondanivalóját. Azt nem tartom egészséges ötletnek, hogy az egyik elnökjelölt – mert megteheti – összehívja egy televíziós szereplésre a vetélytársakat. Friderikusz tisztességes szándékát nem vitatom. De egy-két pályázót leszámítva olyan emberekkel nem szívesen vitatkoznék, akik maguk is részt vettek az MTV tönkretételében, és most úgy jelentkeznek, mint a közszolgálati televízió megmentésére kijelölt pályázók. Olyan emberek, akik bizonyos külföldi és belföldi érdekcsoportokhoz tartozva kompromittálták magukat az előző években, és ennek fényében most úgy próbálnak fellépni, hogy a közszolgálati televízióban pártatlan és elfogulatlan műsorokat tudnak majd csinálni.
Kovács Gergely
Bomlik Kovács Gergely frakciója, a távozó képviselők nem mentek le kutyába
