Amerikai légicsapás Bászára

Amerikai repülőgépek tegnap légicsapást mértek – egy héten belül másodszor – a dél-iraki Bászra városának repülőterére. Közben Aleksander Kwasniewski lengyel államfő kijelentette, hogy a politikai támogatás mellett kész katonailag is részt venni egy esetleges Irak elleni műveletben.

Az amerikai keselyűk a repülőtér polgári radarrendszerét támadták és rombolták le – jelentette be tegnap az iraki közlekedési minisztérium szóvivője. A légitámadás során károk keletkeztek a repülőtér épületeiben, így a beszállócsarnokban is. A bászrai repülőtér ellen már a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka is támadást intéztek, és ennek során is a radarrendszer volt a célpont.
Mindeközben tovább folytatódott a diplomáciai offenzíva egy esetleges katonai akció, illetve egy szigorúbb ENSZ-határozat ügyében. Ez utóbbihoz Kínában próbál meg támogatást szerezni Nagy-Britannia megbízottja. Peking korábban a BT egyik állandó tagjaként kétségeit fejezte ki az új, Irakot elítélő határozat szükségességét illetően. Az orosz fővárosban szombaton közel két és fél órán tárgyalt Washington és London megbízottja. Igor Ivanov, az orosz külügyminiszter, a megbeszélés után úgy nyilatkozott, hogy annak célja nem valamilyen megállapodás tető alá hozása volt, hanem a brit és amerikai álláspontról informálódott az orosz külügyi vezetés.
Tony Blair szerint egyébként Nagy-Britannia eltökélt az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését előíró új BT-határozat kiharcolására. A brit miniszterelnök egy interjúban kijelentette, az új ENSZ BT-határozatnak nyilvánvalóvá kell tennie Irak számára, hogy nincs más választása, mint a katonai leszerelés. Irak ügyében az amerikai elnök is megnyilvánult a hét végén: George W. Bush szokásos heti rádióbeszédében úgy vélte, hogy nagy veszély fenyegeti az Egyesült Államokat iraki részről és ez a veszély növekszik. Az amerikai elnök szerint az iraki diktátor idővel rendelkezhet azokkal az eszközökkel, amelyekkel fenyegetheti és uralhatja a térséget – ezek között megemlítette a VX ideggázokat.
Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter a hét végén egyébként úgy nyilatkozott: országa kész együttműködni az ENSZ fegyverzetellenőreivel (ennek némiképp ellentmond, hogy az iraki vezetés azt hangsúlyozza: nem hajlandó eleget tenni a fegyverzet-ellenőrzéssel kapcsolatos amerikai feltételeknek).
Közben az új NATO-tagok közül elsőként Lengyelország államfője, Aleksander Kwasniewski a német Der Tagesspiegelnek adott interjújában kijelentette, hogy a politikai támogatás mellett kész katonailag is részt venni egy esetleges Irak elleni műveletben. Kwasniewski kifejtette, hogy a lengyeleket három elv vezérli az Irak-politikában. Reális, hogy Szaddám tömegpusztító fegyverei fenyegetést jelentenek, Tony Blair bizonyítékokkal szolgált. „Új, szigorú ENSZ-határozatot akarunk, amely nemcsak az ellenőrzéseket, hanem ezeknek a fegyvereknek a megsemmisítését is kikényszeríti, s lehetővé teszi a a katonai csapásokat, amennyiben Szaddám trükközik.” A diplomáciának gondoskodnia kell arról, hogy mindeközben a terrorizmus elleni koalíció ne gyengüljön. Mindezen felül „a politikai támogatás mellett lehetőségeink keretén belül kivesszük részünket katonailag is, de erre még senki sem kért” – közölte Kwasniewski.
A katonai részvételt illetően magyar részről korábban Kovács László külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy jobb lenne, ha egy esetleges katonai fellépés az ENSZ BT egyetértésével folyna. A külügyminiszter rámutatott: „amennyiben a katonai akció elkerülhetetlenné válik, Magyarország mint az Egyesült Államok szövetségese, mint a NATO tagállama és a terrorizmus elleni harc elkötelezettje tudni fogja, hol a helye.”