Átalakítás előtt az örökségvédelem

A több mint egy esztendeje elfogadott örökségvédelmi törvényt alapjaiban szükséges módosítani – jelentette ki lapunknak adott interjújában Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) napokban kinevezett új elnöke. A történész-muzeológus végzettségű Varga Kálmán visszaállítaná a korábbi műemlékvédelmi gyakorlatot, továbbá a ma még a KÖH alá tartozó szervek miniszteriális ellenőrzését.

Már kinevezését megelőzően hangoztatta, hogy a tavaly elfogadott kulturális örökségvédelmi törvényt lényegesen meg kell változtatni. Megismerte már a kulturális vezetés ez irányú elképzeléseit?
– Az elmúlt hónapokban többször tárgyaltam Görgey Gábor miniszterrel, aki az örökségvédelmi intézmény átalakítását várja tőlem. De feketén-fehéren rögzítenem kell: én nem forgószélként érkezem a hivatalba, hogy radikálisan megváltoztassam az eddigi rendszert. Az a célom, hogy a régi gyakorlatnak megfelelően a hivatal egy átláthatóbb, racionális hatósági munkát végző tudományos műhely legyen.
A valamikori műemlékvédelmi hivatal egy kézben tartotta a műemlékvédelemhez tartozó ösz-szes feladatot, a műtárgyvédelem és a régészet pedig önállóan működött. Ezek hatósági munkáját a KÖH magához vette. Ez anomália. Véleményem szerint az intézmények, szakterületek legyenek önállók, és ne egy hivatalhoz kötődjenek állandó bizonytalanságban. A Műemlékek Állami Gondnoksága például visszakerülne a kulturális tárca felügyelete alá, a régi gyakorlat szerint.
– Figyelmen kívül hagyná az Európa-szerte népszerű gyakorlatot, miszerint az örökségvédelmi hivatalok függetlenek a minisztériumi kapcsolatoktól, a mindenkori politikai hatalomtól?
– Finomabban kell fogalmazni. Nem arról van szó, hogy a szakágakat szétszabdalnánk, néhány terület hatósági munkáját továbbra is egy intézményben célszerű egyesíteni. De több ágazat indokolatlanul tartozik a KÖH égisze alá. Ezek olyan anomáliák, melyeket nem lehet vállalni.
– Mely részeket vállalná?
– A megyei, regionális irodák létrehozását, valamint a hatósági munka integrálását.
– Már kinevezését megelőzően kijelentette: a törvény megalkotói politikai hatalomkoncentrációra hozták létre, és azért lett ilyen, hogy fel lehessen használni aktuálpolitikai célokra. Mire alapozta ezt a kijelentését?
– Nem nyomoztam konkrét esetek után, egyetlen szembetűnő példát tudok mondani. A hivatal megnövelésével az elnök új státushoz jutott, amelyhez egy saját költségvetési keret is jár. Ezt a hetvenmilliós keretet saját belátása szerint használhatta fel céltámogatásokra. Cselovszki Zoltán az első fél évben 25 helyreállítást, restaurálást támogatott. A 25 műemlék közül 20 templom volt. Ez 80 százalékos arányt jelent a világi műemlékekkel szemben. Nem vonom kétségbe, hogy a pénznek „helye” volt. De azt, hogy 80 százalékban költöttek templomokra és 20 százalékban világi emlékekre, szakmailag semmi sem indokolta. Tudjuk: az Orbán-kormány politikai stratégiájában fontos szerepe volt a templomok, parókiák, egyházközségek támogatásának.
– Negyven-ötven évig az egyházi műemlékek felújítására nem fordítottak jelentős összeget, sőt a templomokat elhanyagolták, a hivatalos pártpolitika ezt a gyakorlatot követte.
– Nem vonom kétségbe, hogy ugyanolyan értékes egy templom is, mint egy palota, de nem szerencsés valamely műfajt ennyire preferálni. Az NKÖM költségvetésében az egyházi műemlékállományra az elmúlt időszakban szintén nagyságrendekkel többet költött, mint az előző években. A miskolci evangélikus gimnázium 100 millió forintot kapott; ez azért nem reális, mert az épület műemlékileg nem védett.
– Azt is nyilatkozta, hogy a magyarországi műemlékekkel nincs különösebb probléma, és megerősítette: mindössze 3-4 százaléknyi, vagyis néhány száz kastély, kúria, ipari műemlék van veszélyben. Ha ez így van, mire fordítaná a rendelkezésre álló elnöki keretét?
– Még nem tudom. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy lemondok róla. A KÖH egyébként ma a legnagyobb költségvetési támogatást, milliárdos összegeket saját működésére fordítja. Úgy gondolom, ezt a munkát olcsóbban is el lehet végezni. A hivatal régi szakmapolitikai ereje követendő: a KÖH kezdeményező, aktív, programokat indító, érdekérvényesítő intézmény legyen.
– Programokban az elmúlt években sem volt hiány.
– A nemzeti kastélyprogramra, vagy a várprogramra gondol? Mindkettő luftballon volt, és „papíron maradt”.
– A szigligeti vár befejezéséhez közeledik, Ozorai Pipo vára elkészült. Nem gondolja, hogy az önök feladata nem a kritizálás, hanem a megteremtett értékvédő koncepció követése lenne?
– Én úgy gondolom, hogy az előző vezetés kizárólag a szigligeti vár munkálatait mutathatja fel. A legtöbb várfelújításra már hosszú évek óta egy nagyon erős állami jelenlét a jellemző. A várprogram a megkezdett munkák folytatására épült, a kastélyprogramból pedig semmi nem valósult meg.
– Tavaly tavasszal a szakemberek még egyeztettek a várprogram kapcsán. A kastélyprogram esetében pedig a KÖH egy szisztémát dolgozott ki, amelynek lényege az volt, hogy egy centrumban intéződjön a kastélyügy. Arról szó sem volt, hogy egy év alatt kastélyok és várak újulnak meg.
– A kastélyprogramot átalakítva várhatóan továbbvisszük, és jóval átgondoltabban válogatjuk össze a programba kerülő épületeket.
– A határon túli műemlékek 1999 óta tartó felújítási programját támogatja?
– Jelentősebb munkálatokat tervezek a határon túli ingatlanok kapcsán. Szeretném néhány dologban letenni a voksomat, ezért „örülök” a Citadella-ügynek is. Értékmentési, felújítási munkálatokat tervezek Orbán Balázs sírja körül is.
– A kulturális miniszter támogatja ez utóbbi tervét?
– Még nem tudja. De szabadon dolgozom, nem kell kikérnem a véleményét.
– A miniszter úr elnöki kinevezésekor tudott a gödöllői Grassalkovich-kastély kapcsán indított munkaügyi peréről?
– Nem akarok reagálni erre az ügyre, alantasnak tartom Gémesi György vagdalkozásait. 1994– 1998 között felgyorsítottuk a kastély helyreállítását, és négy év alatt több mint 2 milliárd forintos állami részvétellel, 50 millió forint magántőke bevonásával az első beruházási ütem elkészült.
– A Gödöllői Királyi Kastély Kht. miniszteri biztosaként a központi környezetvédelmi alapból felvett 232 millió forintos támogatást felhasználta, noha ezt csak akkor tehette volna, ha a kht. megkapja az egymilliárd forintos OTP-hitelt is. Gémesi György részben önt okolja a közel 300 millió forint visszafizetési kötelezettségéért.
– Nem igaz, hogy az állami pénz felhasználhatósága a hitelfelvételhez kötődött volna. A háromszázmilliós keretről és az OTP-hitelkonstrukcióról szóló szerződéseket egy csomagban írtuk alá, felhasználásuk csupán ütemezés kérdése volt. A pénzt azért kellett visszafizetni, mert a kormányváltás után a társaság taggyűlése leszavazta a programot. Gémesi György is ott ült a taggyűlésen, neve ma is ott szerepel a dokumentumokon.
– Miért nem egyeztetett Gödöllő képviselőivel?
– Volt egyeztetés, szakértő cég is átnézte a dokumentációt. Ezt bizonyítani tudom. Ő politikusként kezeli ezt az ügyet, és úgy is értelmezi a tényeket. Én szakembernek tartom magam és így közelítek a megoldáshoz. A közeljövőben egy hármas kastélyprogrammal folytatom a műemlék kastély helyreállítását.