Az állam nem vonulhat ki az ágazatból

Hónapok óta arról tanúskodnak a turisztikai adatok, hogy az ágazat bevételei visszaestek, s a hanyatlás okairól sokféle vélekedés hangzott el. A leggyakrabban említett tényezők között szerepelt a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, amely alapjaiban változtatta meg az emberek utazási szokásait és a légi közlekedés biztonságába vetett hitüket – nyilatkozta lapunknak Bánki Erik, az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának fideszes tagja.

A terrortámadás törvényszerűen hozta magával a tengerentúli desztinációk jelentős viszszaesését, a magyar piacra küldő országok átstrukturálódását – közölte Bánki Erik. A következő ok a világgazdasági dekonjunktúra, amely nem kímélte az Egyesült Államok és Japán mellett az EU-tagországokat, köztük a legnagyobb küldő piacunkat, Németországot sem. A képviselő úgy véli, hogy a német gazdaság stagnálása, valamint a munkanélküliség már-már kezelhetetlen szintű növekedése okozza a legsúlyosabb veszteséget a hazai turizmus számára, hiszen az elmaradó vendégek okozta 263 ezer vendégéjszaka kiesése közel kétszer annyit tesz ki, mint a többi külpiacon elvesztett vendégéjszakák összessége. A német vendégek számának jelentős csökkenése nemcsak Magyarországon, hanem a többi európai és tengerentúli ország turisztikai piacán is éreztette negatív hatását. Így Spanyolországban ez év júliusában 20 százalékkal kevesebb német vendéget regisztráltak, mint egy évvel korábban. Svájcban 12,3 százalékkal csökkent a német forgalom, de még a szomszédos Ausztriában is – amely a legközkedveltebb német úti cél – hazánkéhoz hasonlóan több mint 260 ezerrel csökkent az érkezések száma.
Bánki Erik a visszaesést előidéző tényezők közül kiemelte az euró január elsejei bevezetését. Hiszen az új pénznem bevezetését követően szinte valamennyi tagországban jelentős árdrágulás következett be a kerekítések következtében – fogalmazott.
Elmondta, hogy a turisztikai teljesítmények világméretű viszszaesése a turisztikai világszervezet, a WTTC adatai szerint 2002 végéig a három százalékot is elérheti. Az említett külső tényezők és a forint erősödése következtében fellépő belső tényezők együttes hatását tovább erősítették azok az elhibázott, sokszor szándékos csúsztatáson alapuló nyilatkozatok, amelyeket a jelenlegi kormánypártok vezetői a kampány során, valamint az elmúlt 2-3 évben tettek.
Bánki Erik emlékeztetett: számtalanszor olvashattuk a külföldi tudósításokban, hogy Magyarországon veszélyben a demokrácia, nincs sajtószabadság, és a polgári kormány egyre nagyobb teret enged a szélsőséges megnyilvánulásoknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország valamennyi politikusa komoly felelősséggel tartozik minden nyilatkozatáért és azért, hogy milyen információkat szolgáltat a külföldi média hazai tudósítói számára. Úgy vélte: nem szabad a kisstílű politikai harcok oltárán feláldozni Magyarország imázsát. S ezáltal nem szabad még nehezebb helyzetbe hozni hazánk azon polgárait, akik a turizmus világszerte egyre nehezedő gazdasági környezetében is a gazdaság e szektorából próbálnak megélni.
A képviselő úgy fogalmazott: a nehéz körülmények ellenére is vannak biztató jelek. A polgári kormány által útjára indított Széchenyi-terv turizmusfejlesztési támogatásainak köszönhetően azok a vállalkozások, akik minőségi javulást értek el kínálataikban, a recesszió ellenére is képesek a növekedésre. A gyulai Várfürdő például az év eddigi időszakában 15 százalékos forgalomnövekedést produkált az előző évekhez képest. A hajdúszoboszlói gyógyfürdő hétszázalékos vendégszám-emelkedést, valamint a gyógyászati szolgáltatások terén több mint százmillió forintos bevételnövekedést tudott realizálni.
Példaként említette még a hévízi Carbona Hotelt, amely a tavalyi nettó árbevételéhez képest 40 százalékos növekedést ért el, a szálloda töltése pedig 87 százalékos volt az év első hét hónapjában.
Végül Bánki Erik hangsúlyozta: ugyan a Medgyessy-kormány befagyasztotta a Széchenyi-terves turizmusfejlesztési támogatásokat, ám a döntéshozóknak előbb-utóbb be kell látniuk: az állam nem vonulhat ki az ágazat további támogatásából.
***
A világnap célja. Szeptember 27-én immár 23. alkalommal ünnepeljük meg a turisztika világnapját. A világnap évenkénti megtartásáról a turizmus vezető iparággá fejlődésének elősegítése céljából 1975-ben megalakult Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) döntött. A megemlékezés célja, hogy felhívja a nemzetközi közösség figyelmét a turizmus fontosságára, a turizmusnak a társadalmi és kulturális értékmegőrzésben, valamint a politikai és gazdasági életben betöltött szerepére. (MTI)