Az ellenzék szigorítaná az átvilágítási törvényt

Az átvilágítási törvény módosításának kormánypárti javaslata gyengítené az érintetteket sújtó szankciókat, és több helyen is csökkentené az elítélhetők körét. Az ellenzék a szigorítást javasolja – mondta Demeter Ervin egykori titkosszolgálati miniszter az átvilágításról és az állambiztonsági iratok sorsáról tartott konferencián.

Mécs Imre, az egykori kormánytagok ügynökmúltjával foglalkozó bizottság SZDSZ-es elnöke bejelentette: 1956 előtt, majd a forradalom leverése után a belső elhárítás több alkalommal is be akarta szervezni. Ezeket a kísérleteket azonban megtagadta. Véleménye szerint az egykori III-as főcsoportfőnökség a diktatúra talpköve volt. Ismeretei szerint a rendszerváltás idején Antall József pártja volt a legfertőzöttebb az állambiztonsági múlt szempontjából, míg az SZDSZ-frakcióban akkor négy érintett személy ült. Mécs Imre az adatvédelmi törvényt „széplelkűnek” és pontatlannak nevezte. Mint fogalmazott: ez alapján azt is le lehet vezetni, hogy az általa irányított bizottság törvénytelenül működik, de azt is, hogy törvényesen.
Balogh László, a miniszterelnök titkosszolgálati tevékenységét vizsgáló egykori bizottság MDF-es elnöke szerint Medgyessy Péter nem csak egyszerű ügynök volt. Elmondta: a D–209-es fedőnevű szigorúan titkos tiszt ennél több volt: a titkosrendőrség tisztje. Az állampárti titkosszolgálat pedig a politikai elnyomó gépezet részeként egyértelműen kollaborált a szovjet társszervekkel. Kijelentette: egy szigorúan titkos tiszt feladatköre nem tartalmazott olyan megbízatást, ami egy tudományos munkatárs dolga lett volna. Hozzátette: a rendszerváltás óta először fordult elő olyan, hogy a hatalmon lévő MSZP a titkosszolgálatokat saját céljaira is felhasználta.
Papp Imre, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint 1994-ben nem jelölték ki egyértelműen az átvilágítandók körét. Az Alkotmánybíróság határozata alapján ezért 1996-ban módosítani kellett a törvényt. 2000-ben az átláthatóbb közélet megteremtése érdekében újabb módosítást hajtottak végre. Papp szerint az Országgyűlés elé terjesztett törvénymódosítás átvette a 2000. évi törvény logikáját.
Demeter Ervin, a titkosszolgálatokat irányító egykori tárca nélküli miniszter szerint az átvilágítási törvény eredeti feladatát nem tudta betölteni, hiszen a közéletből nem kerültek ki azok a személyek, akik valamikor együttműködtek az elnyomó rendszerrel. Példaként Medgyessy Péter miniszterelnököt nevezte meg.