Bosszút álltak az izraeli tankok

Röviddel bevonulásuk után az izraeli harckocsik elhagyták a Gázai övezetet, ahol több létesítményt felrobbantottak, s szórványos lövöldözésbe keveredtek a palesztinokkal. Emellett a Jediót Ahronót című izraeli napilap felméréséből kiderült, a lakosság hetven százaléka támogatja, hogy országuk atomfegyvert vessen be, ha Irak megtámadná őket.

Kivonultak az izraeli harckocsik tegnap hajnal előtt a Gázai övezetből, de néhány órás behatolásuknak két palesztin áldozatul esett. Az izraeli hadsereg azt követően kezdett újabb hadműveletbe a palesztin területeken, hogy palesztinok szerdán és csütörtökön újabb öngyilkos merényleteket követtek el Izraelben. A ciszjordániai Ramalláhban ostrom alá vették Jasszer Arafat palesztin vezető főhadiszállását, ahol általuk körözött személyek tartózkodnak. Az izraeliek bejelentették, magát Arafatot nem kívánják bántani, csupán elszigetelni. Tegnap hajnalban huszonhárom palesztin megadta magát az izraelieknek, de ezek a személyek nem azonosak azokkal, akiknek a megadását követelik – idéznek a hírügynökségek palesztin forrásokat. Míg az izraeli követelés egyebek között a palesztin hírszerzés és az Arafat testőrségét ellátó 17-es Erő vezetésére vonatkozik, olyanok adták fel magukat, akiket a palesztin hatóságok tartóztattak le korábban. A tűzpárbaj során egy palesztin rendőrt lelőtt egy izraeli mesterlövész. Az AFP helyszíni tudósítója tegnap reggel arról számolt be, hogy az izraeli hadsereg folytatta az épületek lerombolását a harckocsikkal és páncélosokkal körbevett főhadiszállás körül. A reggeli órákban hatalmas robbanás hallatszott abban a körzetben, ahol két hatalmas buldózer dolgozott.
A katonák emellett a Gázai övezetben több tucatnyi harckocsival és páncélozott járművel behatoltak Gáza városáig – az eddigi legmeszszebbre az elmúlt két év során. Gáza külvárosaiban négy vasipari üzemet felrobbantottak, mert azt sejtik, hogy ott valójában fegyverek és robbanóanyagok készültek.
Az izraeliek közel 70 százaléka támogatna katonai megtorlást iraki támadás esetén – derült ki tegnap a Jediót Ahronót című napilapban közölt felmérésből. Móse Jaalon izraeli vezérkari főnök a közelmúltban kijelentette, hogy Izrael „a védekezés és a támadás terén egyaránt felkészült”. A közvélemény-kutatás eredményei szerint az izraeliek 70 százaléka nem zárja ki, hogy a zsidó állam atomfegyverhez nyúl. Tizenkilenc százalék ezt vegyi vagy biológiai fegyveres támadás esetén tenné meg, 15 százalék pedig ismét az áldozatok számától tenné függővé e lépést. Mintegy 34 százalék azok aránya, akik szerint akkor van szükség atomfegyverre, ha Izrael léte kerül veszélybe, 5 százalék pedig bármilyen támadás esetén bevetné megtorlásul; huszonnégy százalék ellenzi ezt. Külföldi dokumentumok szerint Izrael 200 olyan nukleáris robbanófejjel rendelkezik, amelyeket közepes vagy nagy hatótávolságú rakétákra lehet szerelni, s harci gépek juttathatják azokat célba.