Csak az EU-szerződés után szavazunk

Magyarország 2003-ban írhatja alá a csatlakozási szerződést az Európai Unióval, s ezután lehet megtartani a népszavazást az ország belépéséről – mondta tegnap Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációért felelős helyettes államtitkára a BNV-n. Hasonlóképpen vélekedett Szili Katalin is, mint ahogy Szájer József is elfogadhatónak tartja ezt a menetrendet. Csurka István viszont úgy véli, hogy mindez nyomásgyakorlás lenne a társadalomra a népszavazás előtt.

Gottfried Péter beszámolója szerint a népszavazás azért nem előzheti meg a szerződés parafálását, mert ebben az esetben az állampolgárok még nem ismernék a megállapodás tartalmát, így nem tudnák, hogy pontosan miről is voksolnának. A helyettes államtitkár szerint reális az esély, hogy hazánk 2002. decemberig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat az unióval, s a remények szerint már 2004 elején taggá válhatunk. Szili Katalin házelnök szerint a nemzet és a társadalom érdekeit ma az a politikai erő szolgálja, amely az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében a jogharmonizációt december 31-ig befejezi, hogy jövőre, a csatlakozási szerződés aláírását követően megtartható legyen a népszavazás, és 2004-ben Magyarország már teljes joggal vegyen részt az európai parlamenti választáson.
A parlament elnöke a csatlakozással kapcsolatos további parlamenti feladatokra kitérve elmondta, hogy szeptember 19-én közös akarattal létrejön az európai uniós nagybizottság, és azt tervezik, hogy jövőre – a csatlakozási szerződés aláírását követően – ratifikációs delegációkat küld az Országgyűlés mind a 15 európai uniós tagállamba, hogy a tagállamok politikusai a valóság teljes megismerése alapján hozhassák meg döntéseiket.
Szájer József, az EU-integrációs bizottság fideszes elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: bár még nem született meg a politikai döntés az ügyben, elfogadható az a javaslat, hogy a csatlakozási szerződés aláírása után következzék az ügydöntő népszavazás, majd ez után ratifikálja az országgyűlés uniós tagságunkat.
Csurka István szerint kormányzati nyomásgyakorlást jelentene a társadalomra, ha hamarabb írnák alá a szerződést mint ahogy megtartanák a népszavazást. Ezzel jobban tudnák befolyásolni a népakaratot – tette hozzá a MIÉP elnöke, aki szerint nettó befizetőként jelen pillanatban előnytelen lenne hazánknak a csatlakozás. Csurka István megjegyezte: egyelőre még a tagországok hajlandósága sem bizonyos a bővítésre, amit döntően befolyásolnak a közeli választások eredményei, mint például az ír népszavazás vagy az osztrák és német parlamenti választás.