Elmaradt az adóreform

A ma parlament elé kerülő adómódosító csomag nincs összhangban a választási ígéretekkel, semmifajta előrelépést nem biztosít, így várhatóan nem kap ellenzéki támogatást sem. A száznapos program végrehajtása után a kormány félteni kezdte a költségvetést, és igyekszik növelni az adóbevételeket.

Meglepően szigorú adótáblát fogadott el hét végi ülésén a kormány: ha a parlamenten sikerül keresztülverni a tervezett módosításokat, az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) leszámítva semmi említésre méltó változás nem történik a magyar adózási rendszerben.
A választási kampányban a mai kormánypártok komoly könnyítéseket ígértek az adótáblával kapcsolatban: tavasszal még arról volt szó, hogy jelentős mértékben széthúzzák a jövedelemsávokat és mérséklődnek az szja-kulcsok is. A konkrét terv hatszázezer forint és 2,4 millió forint éves jövedelem közé tette a középső sávot, úgy, hogy az adókulcs 13, 25 és 40 – később 35 – százalékos lett volna. Ezzel szemben 2003-tól a jelenlegi, 20, 30, illetve 40 százalékos kulcsok nem változnak, és a jövedelemhatárok sem tolódnak ki jelentős mértékben. (Az alsó sáv felső határa 600-ról 650 ezer forintra nő, a középsőé pedig a jelenlegi 1,2 millióról 1,35 millióra változik.)
László Csaba a vártnál szigorúbb adótáblát azzal indokolta, hogy a költségvetés helyzete nem tett lehetővé nagyobb változtatásokat. Ezt az észrevételt erősíti az a tény, hogy a pénzügyi tárca is hatszázalékos, GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol, az elemzők pedig szinte egybehangzóan ennél is nagyobb hiányt várnak. A pénzügyminiszter a kormányülés után ismertette a 2004-re vonatkozó adótáblát is: ebben már új kulcsok –18, 26, illetve 38 százalék – lesznek, úgy, hogy a középső adósávot nyolcszázezer és 1,5 millió forint között határozzák meg. (Az eddigi tapasztalatok alapján viszont a 2004-es adótábla életbe lépéséig nem árt megvárni a jövő évi gazdasági folyamatokat.)
László Csaba szerint 2003 az adócsökkentés első éve lesz, az átlagos adóterhelés 19,8 százalékra csökken az idei 21,2 százalékról. Erről a pénzügyi tárca vezetőjének elődje, a jelenleg Fidesz-alelnök Varga Mihály lapunknak adott nyilatkozatában másként vélekedett: szerinte az idei év jelentős bérnövekedése következtében az emberek nagy része magasabb adósávba kerül, és ez el is viszi a növekedés egy részét, azaz nem járnak jobban. Varga azt mondta: úgy tűnik, hogy a kormány egyelőre az államháztartás növekvő kiadásait akarja „betömni” a változatlan adótáblával, ezért nem került sor adóreformra semmilyen tekintetben.
Az új adótábla napvilágra kerülésével nem tűnik túl csábítónak a jövő évre vonatkozó béremelési ajánlat sem: mint arról korábban már beszámoltunk, a pénzügyi tárca háromszázalékos bruttó bérnövekményt tart kívánatosnak a versenyszférában, mondván, hogy az adócsökkentésből származó megtakarítások miatt több jövedelem marad az adózók zsebében. Az adókönnyítések elmaradásával ez az álláspont már nem biztos, hogy könynyen védhető.
Az adómódosító csomag egyetlen, viszonylag védhető pontjának az eva bevezetése tűnik, az erről szóló törvénytervezet viszont rengeteg megkötést tartalmaz: ennek következtében nyilvánvaló, hogy az új átalányadóval csak azok a kis bevételű vállalkozások járnak jól, amelyek nehezen költségelhető, általában szellemi tevékenységet végeznek úgy, hogy a vállalkozás birtokában lévő vagyon viszonylag kicsi. (A cégben lévő vagyont ugyanis csak húszszázalékos adó megfizetése után lehet „kivenni” a társaságból.) A megkötések miatt valószínű, hogy a 15 millióra megemelt bruttó árbevételi határ sem lesz elegendő az új átalányadó tömeges igénybevételének biztosításához.