Elnököt választ a hét végén Szerbia

Vasárnap a Szerb Köztársaság több mint 6,5 millió választópolgára csaknem kilencezer szavazóhelyen választhatja meg a tizenegy jelölt közül az ország új elnökét.

A leköszönő Milan Milutinovics ellen – mint elődje, Szlobodan Milosevics ellen is – vádat emelt a hágai törvényszék. Mellesleg a mostani jelöltek közül kettő iránt is érdeklődik a Nemzetközi Bíróság: a radikális Vojiszlav Seselj és Nebojsa Pavkovics tábornok, volt vezérkari főnök ügyében folytatnak nyomozást. Tegnap elcsendesedett a választási hadjárattól hónapokon át hangos Szerbia. A kampánycsend vasárnap este nyolcig tart, akkor zárják le az urnákat. A közvélemény-kutatási adatok szerint a részvételi arány 65 százalékos lesz, ami bőven elegendő a választások érvényességéhez.

A választási törvény ugyanis előírja, hogy a választók több mint a felének az urnákhoz kell járulnia. Vonatkozik ez az elnökválasztások második menetére is, amikor – a tapasztalatok szerint – alaposan megcsappan a szavazók száma, s félő, hogy nem lesz meg a szükséges arány. A nem hivatalos végeredményt éjfél tájban hozza nyilvánosságra a független CeSID (Szabad Választásokért és a Demokráciáért Központ), valamint a Stratégiai Marketingügynökség a belgrádi Médiaközpontban. Az első részeredmények már egy órával a szavazóhelyek bezárása után ismertek lehetnek. Az adatokat ugyancsak a CeSID emberei gyűjtik össze, és közlik a nyilvánossággal. A legfontosabb adat természetesen az, hogy lesz-e második forduló, s ha igen, melyik két jelölt jutott tovább. Ehhez ugyanis nem szükségesek pontos adatok.
A kampánycsend előtti éjszakát a jelöltek maximálisan kihasználták, erről azonban a szerbiai sajtó már nem adhatott hírt. Zoran Djindjics szerb kormányfő is beszédet mondott Miroljub Labusz belgrádi nagygyűlésén az eddigi legélesebb bírálatokat intézve Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő ellen, Seseljt pedig balkáni piromániásnak nevezte. Szerb miniszterek, közéleti személyiségek és hírességek egész sora vonult ki Labusz támogatására, aki a legfontosabb nemzeti érdeknek nevezte az európai integrációt. A nem kisebb támogatást élvező Kostunica legnagyobb érdemének viszont azt tartja, hogy nem változtak az ország határai. S megígérte: soha többé nem is változnak.
Az utolsó közvélemény-kutatási adatok szerint egyébként Kostunica a szavazatok 33, Labusz pedig 31 százalékára számíthat.