Európa is felsorakozik?

Nem „hadüzenet” volt az amerikai elnök Irakról szóló beszéde, hanem felhívás az ENSZ-nek, hogy ideje cselekedni – jelentette ki Colin Powell amerikai külügyminiszter George W. Bush nagy figyelemmel kísért csütörtöki felszólalása után. Közben diplomáciai források tudni vélik, hogy a BT előreláthatólag nem hoz Irakkal kapcsolatos újabb határozatot szeptember vége előtt.

Egy nappal „ultimátumát” követően az amerikai elnök meglehetősen kétségesnek nevezte, hogy Irak teljesíteni fogja a világszervezet követeléseit tömegpusztító fegyvereinek megsemmisítésére. New Yorkban újságírók kérdéseire válaszolva azon elvárásának adott hangot, hogy az ENSZ gyorsan – napokon vagy néhány héten belül – lépjen. Bush közölte, hogy külügyminisztere most mindenekelőtt a Biztonsági Tanács állandó tagjai, Oroszország, Kína és Franciaország támogatásáért fog munkálkodni. Colin Powell közben némi derűlátásának adott hangot, úgy vélte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa immár belátja, milyen súlyos problémával kell szembenéznie.
Az Európai Bizottság üdvözölte, hogy az amerikai elnök az ENSZ-szel együttműködve kívánja rábírni Irakot leszerelési kötelezettségeinek teljesítésére. Értékelésük szerint Bush beszédéből világosan kiderült, miért aggasztja a nemzetközi közösséget Irak magatartása, és hogy az adott esetben az ENSZ tekintélye is kockán forog.
Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes „hazugságok és koholmányok tömkelegének” nevezte pénteken Bush elnök előző nap elhangzó beszédét.
Az amerikai elnök beszéde egyébként – a várakozásoknak megfelelően – nagy visszhangot váltott ki világszerte. Az Arab Liga az ENSZ szerepének megerősödéseként üdvözölte Bush felszólalását. „Az iraki leszerelésről folyó vitára az ENSZ BT mechanizmusán keresztül kell megoldást találni, nem pedig háborúval elintézni” – mondta Amr Musza, az Arab Liga főtitkára. Louis Michel belga külügyminiszter szerint az elnök még hagyott halvány lehetőséget, egy kiskaput az Irak elleni hadjárat elkerülésére. Az orosz külügyminisztérium szóvivője pedig úgy vélte, hogy a probléma megoldásának diplomáciai és politikai lehetőségei még messze nem merültek ki, és így valós esélye van a politikai megoldásnak.
Közben a BBC brit televízió arról számolt be, hogy a brit hadsereg arra készül, hogy nagy mennyiségű fegyvert, hadianyag- és élelmiszer-utánpótlást, katonai járművet telepítsen át a legnagyobb brit haditengerészeti kikötőbe és a légierő repülőtereire. Brit védelmi források katonai utánpótlási gyakorlatnak minősítették a vasárnap kezdődő műveleteket, elismerték ugyanakkor, hogy annak eredményeként négy héten belül a legmegfelelőbb helyre kerülnek a katonai felszerelések egy Irak elleni háború esetére.
Izrael központi részének városaiban is megkezdték az előkészületeket arra az esetre, ha az Irak elleni támadás megindulása után Bagdad részéről rakétacsapás érné Izrael területét.

Kovács együttműködést szorgalmaz. Kovács László magyar külügyminiszter Bush beszédére reagálva teljesen egyetértett azzal a megállapítással, hogy meg kell őrizni a demokratikus értékeket és a világ stabilitása melletti elkötelezettséget a terrorizmus elleni háború időszakában. Magyarország szorosan együtt fog működni partnereivel az ENSZ-ben a BT Irakról hozott határozatainak maradéktalan végrehajtásért, s a siker szempontjából lényegesnek tartja a NATO-szövetségesek és a partnerek közös erőfeszítését. A külügyi bizottság Moszkvában tárgyaló elnöke, Németh Zsolt egyetértett tárgyalópartnereivel abban, hogy megkerülhetetlen az ENSZ fegyverzetellenőreinek visszatérése Irakba, s kívánatos lenne, ha Oroszország, Európa és az Egyesült Államok közös álláspontra jutna a konfliktus megoldásának kérdésében. (MTI)