Eva: finomítgatott a pénzügyi tárca

Nagyon sarkítva adta elő a leendő kormány az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésének feltételeit a kampány időszakában: ennek értelmében az új, kisvállalkozásoknak szóló átalányadóval a legfeljebb tízmillió forintos árbevételű cégek élhetnének, úgy, hogy a 15 százalékos eva megfizetésével kiválthatnák az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a cégautó utáni adó megfizetését.
A társadalmi vitára felajánlott, nyers változat közzétételekor ugyanakkor kiderült, hogy a helyzet korántsem ilyen egyszerű: a törvénytervezet túlságosan kezdett elveszni a biztonsági feltételrendszerek tengerében, és a potenciális evaválasztók köre drasztikusan szűkülni látszott. További egyeztetések után a PM a múlt héten az adóalanyok körét szélesítő és a szabályozást egyszerűbbé tevő módosításokkal állt elő, így mára nagyjából tisztázódott, hogy kik vehetik igénybe az evát.
A még pár hétig csiszolandó törvényjavaslat betonbiztos pontja az éves árbevétel: ez az igénylőknél áfával együtt sem haladhatja meg a tízmillió forintot (tehát nettó értéken számolva nyolcmilliót). Ez a megkötés a bejelentés évét megelőző adóévre vonatkozik, ám további feltétel, hogy a bejelentés évében az ésszerűen várható bevétel se legyen több bruttó tízmillió forintnál.
Az eredetileg igencsak leszabályozott adóalanyi kör kibővülni látszik: a közkereseti és betéti társaságokon, a korlátolt felelősségű társaságokon, illetve az egyéni vállalkozókon kívül igényelhetik az evát az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet végző magánszemélyek, a vállalkozóként működő orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek, az ügyvédek és végrehajtók – önállóak és irodák egyaránt –, illetve a szövetkezetek is.
A tulajdonosi szerkezet szabályozása kezdetben igen szigorúnak látszott – például az egy családon belül működő két vállalkozás már akadály lehetett volna –; a legutóbb közzétett két változat már ésszerűbbnek tűnő kitételeket tartalmaz. Az egyik szerint a magánszemély az evát csak egy helyen választhatja, tehát vagy egyéni vállalkozói minőségében, vagy azon gazdasági társaságok egyikében, melyekben részesedéssel rendelkezik.
Ez azt is jelenti, hogy ha egy személy példának okáért két kft.-ben is részesedéssel bír, e két cég közül csak az egyik választhatja az eva szerinti adózást. Ha az eva-alany „kapcsolt vállalkozásának” számláz, a bevételt kétszeresen kell figyelembe vennie az evaalap megállapításakor.
A másik verzió szerint a társas vállalkozás csak akkor lehet eva-alany, ha tagjainak más társaságban nics részesedésük és a tagok nem egyéni vállalkozók, míg az egyéni vállalkozó esetében a társas vállalkozásban való részesedés zárná ki az evához tartozás lehetőségét.
A házi pénztárra – hivatalosan: eredménytartalékra – vonatkozó szabályok is egyértelműbbek lettek: a kettős könyvelésű vállalkozások nem fizetnek ilyen adót, az egyszeres könyvelésű kft.-k és bt.-k pedig csak a pénzben meglévő eredménytartalék után kötelesek 20 százalékos adót fizetni, azt is három részletben, három adóév alatt. (A házipénztár után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni.)
Az evát választó vállalkozóknak az enyhébb változat szerint a járulékokat a mindenkori minimálbér után kellene fizetniük. Létezik ugyanakkor egy, a pénzügyi tárcának kedvezőbb, így valószínűbb verzió is, mely szerint a járulékbefizetés az árbevétel 10 százaléka, de legalább a mindenkori minimálbér összege után történne meg. (Ez azt jelenti, hogy az árbevételi plafonhoz közelebb eső cégek az eddigieknél több járulékot fizetnének az eva választása esetén.)
Az evára átállás a pénzügyi tárca szerint zökkenőmentes lesz: a leendő alanyoknak csak annyi a dolguk, hogy december 20-ig bejelentkezzenek az APEH-nél – illetve a könyvelőjüknél –, az adóhatóság pedig tettre készen várja az új jogszabály januári életbelépéséig rá háruló feladatokat.
Az alkotók szándékai szerint két-három héten belül parlament elé kerülő tervezet útja ugyanakkor várhatóan nem lesz zökkenőmentes: Tállai András, a Fidesz képviselője, a Pénzügyminisztérium volt politikai államtitkára korábban utalt rá, hogy az új átalányadót a megkötések miatt nagyon kevesen tudják majd igénybe venni, így az ellenzék nem támogatja majd az előterjesztést. Tállai figyelmzetetett arra is, hogy nem éri meg az evát választania azoknak, akik áfa-visszaigénylő pozícióban vannak, vagy kedvezményes kulccsal adóznak, esetleg fejlesztést, beruházást terveznek. Véleménye szerint valójában azoknak lesz kedvező az átalányadó bevezetése, akik munkaviszony mellett eladják a szolgáltatásukat.