Gesztusok Amerikának?

A prágai NATO-csúcs közeledtével vita indult Magyarország szövetségi szerepének jövőjéről, annak regionális vagy globális jellegéről. Ezzel egy időben az Egyesült Államok többször jelezte, hogy konkrét, kézzelfogható katonai támogatást várna el a szövetségesektől, így hazánktól is a terror elleni hadjáratban.

Az éleződő vita újabb állomásaként – mint arról tegnapi számunkban beszámoltunk – Nancy Goodman Brinker budapesti amerikai nagykövet fogalmazott meg óvatos kritikát a magyar kormányzat címére, miszerint „a térségben Magyarország volt az egyetlen olyan állam, amely nem nyújtott kézzelfogható katonai segítséget az afganisztáni terrorellenes hadműveletekben”. A kijelentéssel és a vitával kapcsolatban megkerestük Bársony Andrást, a Külügyminisztérium politikai államtitkárát, aki lapunknak elmondta: nem ismeri a nagykövet asszony ilyen irányú kijelentéseit, így arra nem áll módjában reagálni. Ugyanakkor jelezte, hogy a magyar kormány elfogadta azt a – Kovács László külügyminiszter által éppen Washingtonban bejelentett – tervet, miszerint a honvédség állományából kivont eszközöket bocsátanak a újjáalakuló afgán hadsereg felszerelésére. Hangsúlyozta: mivel Magyarország a NATO déli szárnyán helyezkedik el, logikus, hogy elsődleges feladatait itt hajtja végre. Kérdésünkre, miszerint a magyar Gripen-döntés miatt az utóbbi időszakban kissé elhidegült amerikai– magyar kapcsolatok javítása érdekében várhatóak-e védelmi területen gesztusok az Egyesült Államok irányában, Bársony András úgy reagált, hogy „nem gesztusokat kellene tennünk, hanem teljesítenünk a NATO felé tett felajánlásainkat”.
Diplomáciai forrásokból mindazonáltal úgy értesültünk, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök novemberi washingtoni látogatásának előkészítése érdekében több „gesztusértékű lépést” fontolgat a kormányzat – mérlegelés tárgyát képezik a harci repülőgépek, illetve fegyverzetük ügye, de esetleges magyar felajánlások is, Irak vagy Afganisztán relációjában.
Simicskó István, a honvédelmi bizottság fideszes alelnöke lapunknak a hiányolt katonai támogatásról úgy nyilatkozott, hogy Magyarország a terrorizmus elleni harc kezdetén felajánlott egy negyvenfős katonai orvoscsoportot, ám ezt nem vette igénybe a szövetség. A magyar szerep jövőjéről szólva úgy vélte, hogy a hadműveletek elhúzódása miatt aligha kerülhető el, hogy Magyarország súlyának megfelelően ne vegye ki részét a műveletekből.
A külügyi bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt szerint a nagykövet asszony kijelentése félreértésen vagy a tények nem ismeretén alapulhat. Egy esetleges magyar katonai szerepvállalásról szólva kijelentette, a Fidesz konstruktív ellenzékként készen áll minden értelmes kormányzati kezdeményezést megfontolni.