A kért változtatások oka a jelenlegi és az előző kormányzat biztonságpolitikai koncepciója közti jelentős eltérésben rejlik. Míg az Orbán-kabinet elsősorban hazai légvédelmi vadász feladatra szánta volna a svéd gépeket, addig a honvédelmi tárca jelenlegi vezetése a nemzetközi színtéren történő alkalmazhatóságot szorgalmazza, az ehhez nélkülözhetetlenül szükséges módosításokkal.
A kérdés távolról sem csak politikai döntés függvénye, jelentős katonai-műszaki vonzatai vannak, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül – értesültünk a Gripen-szerződésben jártas körökből. Alighanem ez az oka annak, hogy a módosításra vonatkozó magyar kérést – amelyet a minap Hollósi Nándor nyugalmazott altábornagy, a védelmi miniszter tanácsadója tolmácsolt Stockholmban – előreláthatólag egy hónapig mérlegelik a svéd szakemberek.
Az újdonsült igények két pillére a légi utántölthetőség – a NATO légi hadviselési doktrínájának alapvető eleme –, illetve a modern precíziós csapásmérő képesség, amely elsősorban politikai okoból (az ártatlan áldozatok elkerülése végett) az utóbbi években szintén nélkülözhetetlen elemévé vált a szövetség követelményrendszerének.
Az előbbi révén a hidegháborús svéd semlegességi elvek alapján lokális hadviselésre tervezett Gripen gyakorlatilag képessé válik nagy hatótávolságot (csapásmérés), illetve hosszú repülési időtartamot (őrjáratozás távol a saját bázistól) igénylő bevetésekre. Az utóbbi révén pedig nagy pontossággal támadhat földi célpontokat, vagy szükség szerint támogathatja a saját szárazföldi csapatok harcát.
Repülőműszaki forrásaink véleménye azonban eltér abban, hogy a két igény miként valósítható meg a Gripenek esetében. Lehetséges-e az ehhez szükséges műszaki módosításokat azokon a gépeken eszközölni, amelyeket már kijelöltek a magyar lízingre, avagy sem? Egy biztos: a legújabban gyártott, úgynevezett késői kettes, illetve hármas szériájú Gripeneken már kezdettől fogva van légi tankolócső, mivel a jövőben a svéd légierő is részt kíván venni nemzetközi műveletekben. A Magyarországnak eredetileg szánt korai kettes szériájú gépekből azonban még hiányzik ez a berendezés, beépítésének bonyolultságáról és költségeiről megoszlanak a vélemények. Egyes magyar források szerint jelentős átépítést igényelne az egyébként behúzható, teleszkópos cső elhelyezése, míg a svéd Saab gyár szerint minimális módosításokra van csak szükség.
Hasonló fejtörést okoz a nagy pontosságú fegyverrendszerek integrációja is a Gripen struktúrájába. Az eredeti svéd igények jelentősen eltértek a NATO-ban megszokottól, ezen kívül a magyar illetékesek egyelőre nem hajlandók elárulni, hogy pontosan milyen fegyverekre gondolnak.
A legvalószínűbb, hogy lézeres irányítású amerikai Paveway légibombákat szereznek majd be a magyar Gripenekhez, Litening II típusú, izraeli gyártmányú lézeres rávezető berendezéssel egyetemben – az ehhez szükséges munkák ugyanis már korábban megindultak, a Gripen egyetlen korábbi megrendelője, Dél-Afrika kívánságára. Ezenkívül tudtunkkal szó esett a 250 kilométer hatótávolságú Taurus robotrepülőgépek rendszeresítéséről is, és meglepő módon megvizsgálták a magyar honvédségi készletekben nagy számban fellelhető szovjet FAB–500-as irányítatlan légibombák esetleges integrációjának lehetőségét – ismeretlen eredménnyel.
Az ügyletben járatos szakemberek szerint a kért módosítások megvalósíthatósága azonban végső soron pénz és idő függvénye. Hollósi Nándor főtanácsadó szerint, ha jobb gépeket kapnánk, úgy azokra érdemesebb volna többet várni (az eredeti tervek szerint 2004–2005-ben érkeznének a gépek), ám arra nem kívánt válaszolni, hogy mekkora többletköltséget tartanának elviselhetőnek. Értesüléseink szerint ez az eredeti szerződés összegének akár ötven százalékát is elérheti a pótlólagos kiadás.
Ferencváros
Robbie Keane Lisztes állapotáról beszélt, majd riválisa nem kegyelmezett a játékosnak
