Szeptember 1-jétől hatályba lépett az új MT. A törvényalkotók szerint a módosításban főszabállyá válik, hogy a heti két pihenőnap közül az egyiknek vasárnapra kell esnie, eltérésre pedig csak az előre meghatározott, részletes és ellenőrizhető munkarend ad lehetőséget. Az új MT szerint a jövőben bizonyos esetekben ötvenszázalékos bérpótlék jár a vasárnapi munkavégzésért. Ezt a bérpótlékot akkor kell kifizetni, ha három vagy ennél több műszakos beosztásban végzi a dolgozó a vasárnapi munkát, vagy akkor, ha a heti pihenőnapot a munkaidőkeret időszakában összevontan adják ki számára. Folyamatos munkarendben, munkakörben, rendeltetése folytán vasárnap is működő munkaadónál, illetve munkakörben, valamint idénymunkánál ez a pótlék nem jár. Az új MT a korábbiaknál kedvezőbb feltételeket biztosít a szakszervezetek számára. Így a munkaadóknak mielőtt döntenek a dolgozók nagyobb csoportjára vonatkozó intézkedésekről, annak tervezetét kötelesek véleményeztetni a helyi képviseletű szakszervezettel. A módosítás egyrészt visszaállítja a szakszervezeti tagdíjlevonás intézményét, továbbá rögzíti, hogy a három szakszervezeti tagonként biztosított havonkénti kétórányi munkaidő-kedvezményt a nagyobb taglétszám esetén is igénybe vehetik a szakszervezeti tisztségviselők.
Egyes szakértők azonban úgy vélik, hogy a módosítás meglehetősen szakmaiatlanra sikeredett. Szerintük például a vasárnapi pihenőnap kérdésében romlott a helyzet a korábbi állapothoz képest, mivel a munkarendhez igazodó hétvégi foglalkoztatás érdekében a pihenőidők összevonásával élnek majd a munkáltatók. Úgy vélik: az új MT elsősorban a szakszervezeti tisztségviselők érdekeit szolgálja. – A munkáltatókra immár kötelezően vonatkozó tagdíjlevonás jogintézménye viszont alkotmányos problémákat is felvethet, hiszen az alkotmány és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet konvenciói egyértelműen utalnak arra, hogy a szakszervezetek nem kerülhetnek függő helyzetbe a munkáltatóktól – hangsúlyozzák a szakértők.
végvár
Akiknek még mindig magas
