Irak védekezésre rendezkedik be

Az Öböl-háború óta nem folyt akkora katonai készülődés Bagdad körül, mint amilyen ezekben a napokban zajlik – állítják hírszerzési források. Az iraki katonák lövészárkokat ásnak és védelmi állásokat építenek a fővárosban és környékén, így készülve fel az amerikai erők esetleges támadására.

Védelmi állásokat létesítenek a páncélosok, a tüzérség és a gyalogság számára, kijelölik azokat a helyeket, amelyek a legalkalmasabbak a légvédelem szempontjából.
Meg nem nevezett amerikai források hangsúlyozzák, hogy Irak nagyon komolyan veszi az amerikai fenyegetést. Szaddám Huszein iraki diktátor már azzal fenyegetőzött, hogy a háborút Bagdad és más városok utcáira viszi ki. Magának Bagdadnak a védelmére a köztársasági gárdát jelölték ki, amely Huszein leghűségesebb katonai alakulata. Ez mintegy három páncélos hadosztályból áll, amelyek közül mindegyik 10-15 ezer fős. A felszerelésük azonban legkevesebb tízéves, s az egész hadsereg híján van a szükséges alkatrészeknek, ami részben az ENSZ által Irak ellen meghirdetett a gazdasági szankcióknak és a fegyverembargónak tudható be.
Közben Colin Powell amerikai külügyminiszter közölte: az iraki válság megoldásához vezető első lépésként az Egyesült Államok azt akarja, hogy térjenek vissza Irakba a nemzetközi fegyverellenőrök, hogy felmérhessék Szaddám Huszein hadiképességét.

Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes szerint nem lenne megoldás, ha visszatérnének hazájukba az ENSZ fegyverzetellenőrei. Mint mondta, a kilencvenes években hét és fél éven át vizsgálódtak ezek az ellenőrök Irakban, mégsem tudtak semmit felmutatni, de befejezni sem akarták tevékenységüket. Végül csak arra szolgált az egész munkájuk, hogy ürügyet adjanak az Irak elleni 1998. decemberi légitámadásra. Tárik Aziz cáfolta azokat az amerikai vádakat, miszerint országa atomfegyver előállítására törekedne és azt is, hogy kapcsolat lenne az iraki kormány és az al-Kaida között.
Taha Jaszin Ramadan üdvözölte az Európai Unió külügyminisztereinek szombaton a dániai Helsingörben megfogalmazott tartózkodó állásfoglalását az amerikaiak által szorgalmazott katonai támadással kapcsolatban. Az EU külügyminiszterei úgy vélték, hogy az iraki rendszernek azonnal be kell engednie az ENSZ ellenőreit, hogy teljes biztonsággal meg lehessen állapítani, vannak-e tömegpusztító fegyverei avagy sem. A tizenötök tartózkodtak a közös állásfoglalástól a Szaddám Huszein iraki elnök elleni esetleges katonai offenzívával kapcsolatban. „Senki sem indítványozott háborút. Így nincs ok arra, hogy állást foglaljunk egy olyan háborúval kapcsolatban, amely csak feltevés” – fejtegette Per Stig Moeller dán külügyminiszter. Az irakiak egyébként tegnap bejelentették azt is, hogy – tekintettel az Egyesült Államok katonai fenyegetőzéseire – diplomáciai offenzívát indítanak Európában.
Sükrü Sina Gürel török külügyminiszter és iráni kollégája, Kamal Harazi Teheránban állást foglalt egy Irak elleni amerikai katonai támadással szemben s az iraki válság békés megoldását sürgették. Mindketten úgy fogalmaztak, hogy egyetlen külföldi hatalom sem határozhatja meg Irak politikai jövőjét s az iraki népnek magának kell saját politikai sorsáról döntenie.