Késhetnek a kifizetések

A közszféra munkavállalói számára a héten kiderül: kinek mennyit jelent a valóságban az átlagosan ötvenszázalékos béremelés. A kifizetésekkel kapcsolatos tévedéseket, esetleges viszszaéléseket az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség is ellenőrzi.

A kormány döntése szerint szeptember 1-jétől, azaz októberi kifizetéssel 550 ezer közalkalmazott, illetve ötvenezer, közfeladatot ellátó munkavállaló részesül átlagosan 50 százalékos béremelésben. Az alapelvek szerint minden érintett bérének el kell érnie az új közalkalmazotti bértábla által megszabott alsó fizetési határt. Mivel azonban a régi bértábla száznegyven eleméből közel hetven kategória azonos volt a minimálbér összegével, a bérfeszültég rendezése miatt – és a várakozásokkal ellentében – nem részesül mindenki ugyanolyan mértékű béremelésben.
A kulturális szférában, valamint az oktatás területén érvényesül az átlagosan ötvenszázalékos emelkedés. Ezzel szemben az eddig is legalacsonyabb bérnívót jelentő egészségügyben a béremelés elsősorban az orvosoknak, illetve a felsőfokú végzettségűeknek kedvez, ők átlagosan bruttó 63 ezer forinttal kapnak többet. A középfokú végzettségűek bére átlagosan bruttó 25-26 ezer, az alapfokú végzettségűeké pedig 10-12 ezer forinttal emelkedik. Azokról a közalkalmazottakról, akik eddig a minimálbérrel nagyjából megegyező keresetben részesültek, elmondható, hogy csak a besorolásuk közötti különbségre – átlagosan 30-38 százalékos emelésre – számíthatnak.
A közszféra munkavállalóit tömörítő szakszervezetekhez több munkahelyről is érkezett panasz, miszerint a munkáltató késésben van az egyéni illetményekkel kapcsolatos átsorolásokkal, ezért elképzelhető, hogy a héten esedékes kifizetéskor az alkalmazottak nem kapják meg az emelt bért. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, illetve a helyi felügyelőségek a visszásságokra utaló egyedi jelzések alapján is ellenőrzik a kifizetéseket.
A béremelés megítélését a szakszervezetek szerint beárnyékolja a kormány tervezett adótábla-változtatása. A szeptembertől diplomás-minimálbéren foglalkoztatott közalkalmazottak például magasabb adósávba kerülnek a jelenleginél, ami jó esetben is csak eddigi bérük reálértékének megőrzését eredményezheti.
Egyes szakszervezeti információk szerint az idei kifizetések miatt a költségvetési szféra javára nyújtott támogatás jövőre 8,5 százalékkal csökken, miközben a költségek összességének kilencven százalékát lefoglalják a bérek, és mindössze tíz százalék marad dologi kiadásokra. Az érdekvédők attól tartanak, hogy létszámcsökkentés nélkül ez a bérszínvonal jövőre nem lesz tartható.