Kossuth Lajos könyvtára

Kossuth Lajos páratlan értékű gyűjteményét ma a Széchényi Könyvtárban őrzik. Azt is mondhatnánk, hogy kényszer szülte azt a körülményt, amely miatt a könyvtár a magyar nemzet tulajdonába került, de ez a megfogalmazás méltatlan lenne a politikushoz. Pedig az olaszországi Torinóban élő Kossuth Lajos súlyos anyagi gondokkal küszködött, amikor úgy döntött, hogy megválik értékeitől.

A bankkrízisek időszakában az idős Kossuth Lajos kölcsönökből élt, és már ahhoz is kevés ereje volt, hogy negyedik kötetét befejezze, noha az Athenaeum kiadó szerződést ajánlott neki.
Somkuti Gabriella, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa részletesen feltárta azt a folyamatot, amely a könyvtár Magyarországra kerüléséhez vezetett. Eszerint Eötvös Károly politikus-író, országgyűlési képviselő bizottságot alapított, amely Kossuth segítségére sietett. Nagyon átgondolt, a politikus nimbuszához méltó megoldásra volt szükség. Könnyen belátható, hogy egy országos gyűjtés megalázó lett volna Kossuth Lajos számára, és nem tett volna jót az egyre erősödő Kossuth-kultusznak sem. Ez az erkölcsi, etikai alapgondolat vezetett el odáig, hogy a bizottság elhatározta: megvásárolja Kossuth könyvtárát. Így adományok helyett egy kéréssel érkezett meg Herman Ottó 1893 októberében Torinóba, ahol maga is szembesülhetett a politikus elszegényedésével.
Herman felesége hazaérkezésük után egy cikkben számolt be a látottakról, egyben anyagi hozzájárulásra szólította fel a magyar nemzetet. Így nem sikerült elkerülni azt, amitől a politikusok eredetileg is féltek: Kossuth mélységesen megsértődött, mert úgy érezte, hogy a cikk és az adakozás koldussá tette őt a nemzet szemében.
Úgy döntött, hogy eladja a könyvárat, de csak annyi pénzt fogadott el érte, amennyi az adósságait fedezte. 16 000 forintot kellett előteremtenie.
A bizottság immár jobban ügyelt arra, hogy nagyon diszkréten gyűjtsék össze a pénzt. Adtak a képviselőház, a főrendiház tagjai, a bankok, az arisztokrácia és a polgárság is. Ezúttal nem számított, hogy ki milyen pártállású, mindenki segíteni akart. 1894-ben érkezett meg a befolyt összeg Torinóba, és az eladói okiratot is hitelesítették. E szerint Kossuth haláláig birtokában maradhatott a könyvtár.
Kossuth 1894. március 22-én bekövetkezett halála után néhány hónappal 28 láda könyv érkezett a Magyar Nemzeti Múzeumba, amelynek Széchenyi-termében helyezték el ideiglenesen a gyűjteményt.
Kossuth 1864-ben készített egy jegyzéket a könyvtárról, majd az átadáskor is született egy összesítés, amely szerint 4299 darab könyvből állt a gyűjtemény. Az állomány az emigrációban gyűlt össze. Több nagy csoportba oszthatók: jelentős részüket ajándékba kapta, más részük itthonról származott. Külföldön kapott ajándékai szép kötésűek, egyértelműen jelzik Kossuth megbecsültségét.
A könyvek másik részét maga vásárolta. Az elsősorban angol, francia, olasz és német nyelvű kötetek jobban tükrözik az államférfi érdeklődését. Szépirodalmi könyvtárában megtaláljuk Vergilius, Cicero, Horatius, Cornelius, Nepos, Sallustius, Tacitus műveit. Az angol szerzők között Shakespeare, Pope, Walter Scott, Byron, Poe munkáit. Arra sajnos nincs lehetőségünk, hogy a teljes állományt áttekintsük, de Somkuti Gabriella egyértelműen megállapítja, hogy a könyvek legnagyobb része a történelem, az államtudományok és hadtudományok témaköreit öleli fel. Könyvtárát sértetlenül őrzi ma is a Széchényi Könyvtár kegyeleti gyűjteménye.