Központi régió, a lyukas kétfilléres?

Értelmetlennek, pártpolitikai célú kezdeményezésnek tartja Demszky Gábor főpolgármester a Pest megye központi régióból való kiválására szervezendő népszavazást. Szerinte ugyanis egyelőre senki nem tudja, hogy 2007. január elsejétől az Európai Unió milyen szabályok szerint osztja el a felzárkóztatási alap forrásait. T. Mészáros András, a Pest megyei közgyűlés elnöke azonban úgy véli: Demszky Gábor a Nagykörútról nem látja a megye problémáit.

Gidró Kriszta
2002. 09. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

APest megyei közgyűlés pénteki döntése a népszavazásról kizárólag egy szűk politikai csoport érdekeit szolgálja – jelentette ki Demszky Gábor. A főpolgármester szerint a megye központi régióból való kiválása ugyanis semmit sem használ a Pest megyeieknek, árt viszont az országnak és Budapestnek.
Mint arról lapunkban beszámoltunk, a megyei közgyűlés pénteken úgy döntött: az önkormányzati választásokkal egy időben népszavazást ír ki október 20-ra, amelyen a választópolgároknak kell eldönteniük, hogy kiváljon-e a megye a központi régióból. A referendumon a választópolgárok arra hatalmazhatják fel a közgyűlést, hogy a kiválásról szóló törvénymódosítást kezdeményezze az Országgyűlésnél.
Demszky Gábor felhívta a figyelmet: 2006. december 31-ig a központi régió jogosult az EU felzárkóztatási alapjának forrásaira. A támogatáshoz azok a térségek juthatnak hozzá, amelyek GDP-je nem éri el az EU átlagának hetvenöt százalékát. Ehhez a belépéskor rendelkezésre álló legfrissebb adatot és a két megelőző év átlagát veszik alapul. A közép-magyarországi régióban 1997-ben 70,9 százalék, 1998-ban 71,6 százalék, míg 1999-ben 75,1 százalék volt az EU-átlaghoz viszonyított GDP. A három év átlaga 72,5 százalék. Demszky Gábor szerint ez azt jelenti, hogy a központi régió jogosult a legmagasabb EU-támogatásra.
– Ha Pest megye kiválik a régióból, Budapest önmagában nem kaphat pénzt a felzárkóztatási alapból – mondta a főpolgármester. Szerinte ennek az ország látná a kárát, hiszen Magyarország elesne az 1,8 millió lakosra jutó, évi mintegy 100 milliárd forintnyi támogatástól. Ezt a pénzt azonban nem osztják fel a többi régió között, ez az összeg véglegesen elveszik – hangsúlyozta Demszky Gábor, aki szerint Pest megye Budapest nélkül olyan lenne, mint egy lyukas kétfilléres.
Szerinte éppen ezért a közgyűlési döntés csupán annak a Pest megyei politikusokból álló lobbinak az érdekét szolgálja, amely a régió fejlesztési tanácsában a döntéseket hozza. Demszky közölte: a tizennyolc tagú testület tizenhat tagja Pest megyét képviseli. A kormányzat tizenegy képviselője ugyanis nem szakember, hanem Pest megyei politikus. Demszky szerint ők most attól tartanak, hogy a jelenlegi kormány helyettük valódi szakembereket delegál a tanácsba, így elvész a jobboldali megyei többség.
T. Mészáros András, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke a főpolgármester szavaira reagálva lapunknak elmondta: a megye egy főre jutó GDP-je jelenleg az uniós átlag 36 százaléka, Budapesté viszont meghaladja a száz százalékot. Budapest fejlettsége eltakarja a megye fejletlenségét, ezért, ha 2007-ig nem sikerül a különválás, nem pályázhatnak a strukturális és kohéziós alapokra.
Az elnök is belátja, hogy a 2007-re vonatkozó uniós szabályozást egyelőre senki nem ismeri, de a szabályozókat, a költségvetést 2004–2005-ben fogalmazzák majd meg, tehát a tervezés időpontjára célszerű volna olyan kikristályosodott álláspontot kialakítani, hogy az EU számolhasson az önálló Pest megyével is. Ha később kezdenének ezzel foglalkozni, akkor az unió nem is tervez majd be ezzel kapcsolatos költségeket, tehát a különválás felvetése most, a tervezés időszakában aktuális.
A főpolgármester lyukas kétfilléres hasonlatáról szólva T. Mészáros elmondta: az a pénzérme valóban nem ért sokat, de az értéket nem a lyuk, hanem az azt körülvevő anyag képviselte, majd példákat sorolt fel a fővárosok és az azokat körülvevő agglomerációs övezetek különállására az unión belül és a csatlakozásra váró országok köréből. Ilyen például Berlin és Brandenburg, Bécs és környéke, Madrid, Prága, Pozsony. Nem felel meg tehát a valóságnak Demszky Gábor azon állítása, hogy a főváros és az agglomeráció különállására nincs példa – szögezte le a közgyűlés elnöke. Véleménye szerint a főpolgármester nem érzékeli kellőképpen Pest megye problémáit, ami nem is csoda, hiszen a Nagykörútról nézve nehéz is volna. Nem igaz az az állítás sem, hogy a különválást a fejlesztési tanács politikus tagjai szorgalmazzák. A kormány ugyanis a tanács tagjainak többségét már leváltotta, és saját „szakértőit” ültette a helyükbe.
Demszky politikai okokkal magyarázza a különválási törekvéseket – mondta T. Mészáros –, de ez nem igaz, végeredményben évi 80 milliárd forintról van szó. Ez lefordítva 80 kilométer autópálya, 160 kilométer autóút vagy kétszáz új általános iskola értéke. Mivel a megye csak egyharmad olyan fejlett, mint a főváros, ezért ezekre a pénzekre égető szükség van – hangsúlyozta a politikus.
A közgyűlés elnöke értetlenségét fejezte ki, hogy a főpolgármester befolyásolni igyekszik a megyei politikát, véleménye szerint mindenképpen meg kell kérdezni a megyében élő emberek véleményét a különválásról, hiszen elsősorban az ő életükről van szó.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.