Még egy lehetőség a KDNP előtt

A Legfelsőbb Bíróság ítélete nyomán a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) előtt újra megnyílt az a lehetőség, hogy a jobboldali pártok integráló tényezője legyen – jelentette ki Isépy Tamás, a KDNP 1997-ben még létező parlamenti frakciójának vezetője azt követően, hogy a bíróság megismételteti a párt 1997. júniusi országos választmányának összehívását.

Elrendelte a párt 1997. júniusi választmányának megismételt összehívását a KDNP törvényes működésének helyreállítása iránt évekkel ezelőtt megindított polgári perben a Legfelsőbb Bíróság (LB) a héten, az elmúlt négy év személyi döntéseinek felülvizsgálatát és az alapszabályszerű működéshez szükséges intézkedések meghozatalát. A Legfőbb Ügyészség (LÜ) 1998-ban benyújtott keresete nyomán kihirdetett jogerős ítélet szerint annak kézhezvételét követő 30 nap utáni első szombaton kell összeülnie az 1997. június 21– 22-i összetételű nagyválasztmánynak, hogy az határozzon az azóta bekövetkezett tisztázatlan személyi döntésekről, illetve a párt további működéséről.
A perben korábban egyszer már részben helyt adott a Fővárosi Bíróság az LÜ indítványának, ám akkor az LB másodfokon elutasította a keresetet, mert nem látott lehetőséget arra, hogy a 1997. évi választmány ismételt összehívásával orvosolják a párt működésének problémáit. Az LÜ azonban felülvizsgálati kérelemmel élt az akkori jogerős ítélet ellen, és ez alapján a LB másik tanácsa új eljárást rendelt el. Ebben a megismételt eljárásban született meg az LB újabb jogerős ítélte. Az LB bírója szóbeli indoklásában kifejtette: az 1997. június 21–22-i választmányt követően eljárások indultak a párt belső ellenzéke ellen, a párt belső szabályaival ellentétes módon függesztettek fel, illetve zártak ki egyes párttagokat.
Az indoklás arra is kitért, hogy az 1997. októberi választmány összehívása szintén a párt alapszabályával ellentétesen történt, hogy nem választmányi tagok voltak jelen a rendezvényen, illetve egyes választmányi tagok részvételét lehetetlenné tették. Az LB megsemmisítette a KDNP 1998. szeptember 26-i választmányán meghozott határozatokat is, köztük az alapszabály akkori módosítását. A tárgyaláson a Legfőbb Ügyészség képviselője mellett felperesi beavatkozóként felszólalók azt fejtegették, hogy a KDNP évek óta az eredeti céljával ellentétesen működik, egy szűk csoport szétzúzta, felszámolta a pártot, székházát pedig eladta. A párt jelenlegi vezetőit képviselő alperes ugyanakkor azzal érvelt a tárgyaláson: nincs bizonyíték arra, hogy a kifogásolt határozatok törvénysértőek, az öt évvel ezelőtti választmány ismételt öszszehívása pedig nemcsak életszerűtlen, de jogilag is kizárt.
Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt 1997-ben még létező frakciójának vezetője szerint öt évvel ezelőtt pártja előtt történelmi lehetőség kínálkozott arra, hogy a polgári értékeket képviselő politikai erőket integrálja. Mint fogalmazott, a bevált európai gyakorlat szerint és a magyar társadalom gondolkodásának megfelelően sokkal egyszerűbb lett volna a kereszténydemokrata értékek köré integrálni a szabadelvű, a nemzeti és a konzervatív oldalt. A KDNP akkori vezetése azonban a szövetséget csak a Torgyán József által vezetett FKGP-vel tudta elképzelni, s erre épített mindent. Hozzátette: ez az út aztán idővel elvezetett az MSZP-ig. Isépy nehezményezi: 1997-ben a történelmi szerepvállalás helyett, Giczy György vezetésével, szétverték a pártot. Megtudtuk: a KDNP frakciójából a Fideszbe átigazolt kereszténydemokraták semmilyen pártba sem léptek be, mert azt várták, hogy „egyszer csak megszűnik ez a törvénytelenségi orgia”.
A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete Isépy szerint a polgári oldalnál érzékelhető elbizonytalanodás és a Fidesz integráló szerepének csökkenése ellenére mégis megteremtette azt a történelmi lehetőséget, hogy a KDNP betöltse az eredeti, integráló szerepét. Arra a kérdésünkre, hogy feltámadhat-e még egyszer a KDNP, Isépy úgy fogalmazott: a feltámadás teológiai kategória, egy párt csak újjászületni tud. Ehhez azonban nemzedékváltásra van szükség. Mint fogalmazott, a „nagyapáknak most még részt kell venniük az újjászületési folyamatban, aztán a fiataloknak át kell adniuk a terepet”.
A jelenleg a Fidesz frakciójában helyet foglaló politikus szerint a KDNP megismételt országos választmányát leghamarabb jövő tavasszal lehetne összehívni, hogy az alapszabállyal és a személyi kérdésekkel kapcsolatos vitás ügyeket végre rendezni tudja. Ha ezt ügyesen megoldja, akkor egy hatékony, ütőképes politikai tényezőként visszaállíthatja a kereszténydemokrácia társadalmi tekintélyét. Ha azonban elmulasztja a kínálkozó lehetőséget, akkor az soha többé nem tér vissza.