Megosztott civil szervezetek

Harsány, politikától sem mentes viták vannak a civil társadalomban a kormány által létrehozni szándékozott civil csúcsszervről. Egyre nehezebb helyzetben vannak a közhasznú feladatokat ellátó civil szervezetek, míg Európában és Amerikában egy harmadik szektorrá nőtte ki magát ez a szféra.

Pontatlan és hiányos a civil tevékenységek szabályozási háttere, így nem garantált a szektor átláthatósága és fenntarthatósága – derül ki a Nonprofit Szektor Analízis felméréséből. A felmérést kezdeményező EMLA Egyesület és más civil szervezetek nonprofit szakmai jogi műhely létrehozását szorgalmazzák, hogy folytatódjon egy országos csúcsszerv működéséhez a jogi háttér megteremtése.
A kormányzat nyáron felkérte a civil szervezeteket: alakítsanak ki érdekképviseletet, amely partnerük lehet a civil szektorral tervezett megállapodás aláírásában. A felkérés kapcsán felélénkült a párbeszéd a különbözö szervezetek (mintegy negyvenezer civil nonprofit szervezet van) között, az érdekképviselet kialakításának lehetőségeiről, az időzítésről és a legitimitás garanciáiról. Bár a szférán belül nincs egyetértés az érdekképviselet szükségességéről, két elképzelés létezik: regionális vagy ágazati alapon hoznák létre a képviseletet. A kormány decemberig adott időt a szervezeteknek az érdekképviselet létrehozására, valamint egy elnök, vagy vezetőtestület kinevezésére, de ez az idő rövid a szervezkedésre – tudtuk meg a Nonprofit Szektor Analízis projekvezetőjétől, Márkus Esztertől. Véleménye szerint az idő rövidsége a kormányhoz közel álló civil szervezeteknek kedvez, s nem lehetséges egy legitim érdek-képviseleti szerv létrehozása.