Még az Orbán-kormány ideje alatt kezdődött 2000-ben a haderő tényleges átalakítása, megreformálása. A kelet-európai demokratizálódási folyamat hatásaként ugyan már a nyolcvanas évek végétől megkezdődött az új, önálló magyar védelmi stratégia kialakítása, ám az ország folyamatosan romló gazdasági teljesítménye mellett a politikai vezetés a tetemes kiadást jelentő hadseregen is takarékoskodott – függetlenül a szomszédos államokban zajló polgárháborús konfliktusoktól, az ugyancsak szomszédos államok közötti háborúktól.
1995-től 1999-ig a haderő reformját elősegítő intézkedések a kisebb létszámú – tehát könnyebben fenntartható –, ám ütőképesebb haderő kialakítását célozták; utóbbit azonban a gazdaság teljesítőképessége nem tette lehetővé.
Mint ismert, többéves előkészítő és egyeztető munka eredményeképp Magyarország 1999 márciusában csatlakozott az észak-atlanti szövetséghez (NATO). A politikai vezetés ekkor szembesült azzal a ténnyel, hogy hazánk honvédelmi alapelvekként megnevezett védelmi elvárásai nem ugyanazok, mint a szövetség kívánalmai. A kormány kötelezte a honvédelmi tárcát, hogy végezze el a honvédelem egészének stratégiai felülvizsgálatát, s dolgozzon ki egy új koncepciót a honvédség új struktúrájáról, felső szintű vezetési rendjének módosításáról, ehhez kapcsolódóan a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjáról, mindezt azzal a céllal, hogy az új haderőstruktúra a gazdaságosságot, a szövetségesi kötelezettségek teljesítését szolgálja. Mindezek megvalósításához új jogszabályi háttérre volt szükség; mivel a hatályban lévő határozatok rendszerint a hadsereg létszámcsökkentését célozták, elsősorban ezen változtatni kellett.
A hatpárti egyeztetéseket követően a kormány 2000 májusában elfogadta a honvédség átalakításának és új szervezeti struktúrájának tíz évre szóló tervét, illetve a rendelkezett az ezen időszakra vonatkozó végrehajtási tervek kidolgozásáról. A honvédség átalakításának irányairól, a fegyveres erők létszámáról országgyűlési határozat rendelkezett. Szabó János honvédelmi miniszter utasítása alapján kidolgozták a honvédség átalakításának három évre szóló részletes tervét, s a gyakorlatban is megkezdődött a honvédség szervezeti átalakítása: az állománykategóriák szerinti tervezett létszámok kialakítása, az egyes katonai szervezetek megszüntetése, a felesleges technikai és anyagi készletek átcsoportosítása, illetve az új diszlokáció előkészítése.
A három lépcső
A haderő-átalakítás anyagi fedezete a növekvő honvédelmi költségvetésből és az átalakítás során keletkező megtakarításokból tevődik össze. A reform kidolgozói az átalakítások végrehajtásra egy háromlépcsős rendszert állítottak fel.
Az első periódus az alapozást szolgálja: három évet irányoztak elő az új szervezeti felépítés megvalósítására, a létszámarányok kialakítására, valamint a jövőbeni megtakarítások megalapozására. Nagy szerepet kapott a munka- és életkörülmények javítása és a honvédség vonzerejének és megtartóképességének növelése is. 2001 júliusáig a radikális feladatokat (felszámolások, átcsoportosítások, a Honvéd Vezérkar és a minisztérium integrációja) végre is hajtották.
A 2003-től 2006 végéig tartó időszakra az életminőséget javító programok mellett a hadrafoghatóságot, a kiképzési szint növelését, valamint a legszükségesebb haditechnikai eszközök beszerzését irányozták elő. Ekkor már a NATO-követelményeknek is magasabb szinten kell megfelelnünk, s hadrendbe állnak az új háromdimenziós radarok a légierő szervezetében.
A harmadik ütem alatt a fő cél a haderő haditechnikai korszerűsítése: a rendelkezésre álló, fejlesztésre fordítható források meghatározó részét a haditechnikai eszközök beszerzésére kell felhasználni.
Kaszárnyák, katonák, gépek
A hadsereg szerkezetének átalakításával párhuzamosan az előző kormány kiemelt figyelmet fordított a katonai életpálya vonzóvá tételére, vagyis az élet- és munkakörülmények javítására. Idén januárban a tisztek és tiszthelyettesek bérét több mint ötven százalékkal, a szerződéses katonák illetményét csaknem 76 százalékkal emelték. A 2000-ben indított lakásvásárlási és -építési programnak köszönhetően tavalyelőtt 350, tavaly 340 új lakás készült el. Idén kilencszáz új otthonba költözhetnek be a tiszti családok. Elindult a laktanyarekonstrukciós program; hatéves periódusára az előző kormány 150 milliárd forintot szánt.
Elkezdődött a haditechnikai eszközök átcsoportosítása, illetve a központi tárolás előkészítése is. A technikailag elavult eszközöket lépésről lépésre kivonták a honvédség fegyverzeti rendszeréből.
2001 végén elkészült a külföldi hadiipari beszerzések ellentételezését meghatározó alapkövetelmény-rendszer. Eszerint az importot teljes mértékben ellentételezni kell: legalább harminc százalékban beruházással, a fennmaradó részben magyar áruk vásárlásával. Az első, fenti alapokon nyugvó ellentételezési szerződés a Gripen vadászrepülők bérletére köttetett. A szerződés aláírását az a múlt év decemberének végén jóváhagyott országgyűlési határozati javaslat elfogadása tette lehetővé, mely a harcászati repülő erők fejlesztéséről szólt. Ugyanazon a napon a parlament elfogadta a nemzetőrség felállításáról szóló határozati javaslatot is. Az egyes NATO-tagországok mintájára, illetve a hazai hagyományokra épülő szervezet létrehozása a professzionális haderőre történő átállás egyik eleme lett volna, a sorkatonai szolgálat eltörlése mellett – amit nem négy éven belül, hanem egy évtized múltán kívántak megvalósítani, oly módon, hogy a hivatásosok fokozatosan váltják ki a sorállományú katonákat.
Ennek érdekében a sorkatonai szolgálatot az előző kormány februártól hat hónapra csökkentette, egyben előírta, hogy ez év végéig négyezer fővel növelni kell a szerződéses katonák számát.
Az akkori ellenzék minden eszközzel sürgette a sorkatonai szolgálat mielőbbi eltörlését. A haderőreform hatpárti egyeztetésén megfogalmazott záródokumentumot az SZDSZ azért nem nem írta alá, mert kifogásolta, hogy a tervezet elvi álláspontja nem tartalmazza egy-két éven belül megvalósítandó programként a hivatásos haderőre történő átállást. Tavaly áprilisban az MSZP ügydöntő népszavazást kezdeményezett (amelyet végül nem írtak ki), többek közt a sorkatonai szolgálat eltörléséről.
Megtorpanás vagy gyorsulás?
Az új kormány hatalomra kerülésével nemcsak a honvédelmi tárca vezetésében és sturktúrájában (vezérkari törzsigazgatói poszt létrehozása), hanem a haderőreform végrehajtásában is gyors változások történtek. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kinyilvánította azon szándékát, hogy felgyorsítja a haderőreformot, 2006-ig felállítja a professzionális hadsereget, a nemzetőrség létrehozását viszont 2006 utánra halasztotta. A miniszter felülvizsgálatot rendelt el a honvédség közhasznú társaságainál, illetve átvilágíttatja a beszerzéseket. Emellett Juhász védelmi felülvizsgálatot rendelt el, és kezdeményezte a Gripen bérleti szerződésének módosítását, hogy a vadászgépeket a levegőben is lehessen tankolni.
Az ellenzék határozottan kifejezte: nem ért egyet e változtatásokkal. Simicskó István, a honvédelmi bizottság alelnöke többször hangoztatta, hogy a haderőreform három ütemének felcserélése, egyes lépések kihagyása súlyos következményeket vonhat maga után, hiszen a végrehajtás anyagi alapjait, a professzionális hadsereg katonáinak megfelelő élet- és munkakörülményeit még meg kell teremteni.
A jövendő katonái előtt a honvédelmi miniszter leginkább a megváltozott kihívásokra helyezte a hangsúlyt a nemzetvédelmi egyetem évnyitóján. A működőképes haderő és védelmi képességek megvalósítása érdekében pedig a NATO-tagországok honvédelmi minisztereinek segítségét és egyetértését kérte a védelmi felülvizsgálathoz. A Gripen-szerződés módosításáról a hét elején kezdődtek meg a puhatolózó tárgyalások: hogy hozzájut-e hazánk (és milyen feltételekkel) a légi utántölthetőségű gépekhez, az a jövőben dől el. A Bundeswehrtől kedvezményesen vásárolt, használaton kívüli gépjárművek első szállítmánya viszont már megérkezett hazánkba.
Ferencváros
Robbie Keane Lisztes állapotáról beszélt, majd riválisa nem kegyelmezett a játékosnak
