Napi sajtószemle

The Boston Globe
Bár az amerikai elnök és az ENSZ főtitkára becenevén szólítja egymást, ha találkoznak, a Fehér Ház és a világszervezet közti kapcsolatok Irak miatt feszültek – állapítja meg a massachusettsi lap. Míg Kofi Annan – aki személyes szerepet vállalt az iraki válságok rendezési kísérleteiben – 191 tagország aggodalmait képviseli, addig George Bush nemrégiben deklarálta, hogy számára az Egyesült Államok érdekei elsődlegesek, még a külföldi ellenvetésekkel szemben is. Az erősödő amerikai unilateralista szemlélettel szemben Annan nemrégiben kijelentette, hogy minden tekintetben multilateralistának vallja magát. „A jelenlegi kormány nem szeret engedélyt kérni, ám a világ nem így működik” – nyilatkozta a vitával kapcsolatban egy külpolitikai szakértő, aki szerint ha Amerika átveszi az ENSZ szerepét, az „szakítást jelent azzal a hittel, mely szerint a nemzetközi jog segít fenntartani a békét a világban”.

PW.com
Az olajiparral foglalkozó honlap idézi Soros György milliárdos nyilatkozatát, aki szerint a jelenlegi iraki helyzet hátráltatja a lelassult világgazdaság felélénkítése érdekében tett erőfeszítéseket. Véleménye szerint Szaddám Huszein rendszerének megdöntése alacsony, 18 dolláros hordónkénti olajárhoz vezetne, s kedvező folyamatokat indítana el, ám elismerte, hogy ha az olajkitermelő létesítmények károsodnak, az pont ellentétes eredményt szülhet.

The Washington Post
A Pentagon lélektani kampánnyal akarja elrettenteni az iraki tiszteket attól, hogy vegyi vagy biológiai fegyvereket vessenek be az esetleges amerikai invázió során – írja a fővárosi lap. Amerikai hírszerzési források tudni vélik, hogy Szaddám Huszein a harctéri egységek parancsnokainak már felhatalmazást adott a tömegpusztító fegyverek bevetésére a támadás esetén, mivel attól tart, hogy először a kommunikációs vonalakat teszik tönkre, melyeken keresztül kiadhatná parancsait. Donald Rumsfeld védelmi miniszter nemrég kijelentette: „akik nem követtek el atrocitásokat, helyük lesz az új Irakban, akik viszont tömegpusztító fegyvert vetettek be, minden esélyüket eljátszották.”

USA Today
A rosszabbodó gazdasági helyzet és a növekvő költségek miatt az elmúlt évben 1,4 amerikai állampolgár került ki az egészségbiztosítás ernyője alól, s így az Egyesült Államokban immár 41,2 millióan – a lakosság 14 százaléka – élnek nélküle. A sors fintora, hogy éppen Texasban a legmagasabb a nélkülözők aránya, 23 százalék, abban az államban, melynek kormányzója volt elnöksége előtt George Bush. A legrosszabb a helyzet a spanyol ajkúak között, náluk még a feketéknek és az ázsiaiaknak is nagyobb százaléka tudja fizetni egészségügyi biztosítását.