Napi sajtószemle

Los Angeles Times
Al Gore volt alelnök – aki hajszál híján vesztette el az elnökválasztást Bushsal szemben – éles hangú beszédben támadta a jelenlegi kormányzatot annak Irak-politikája miatt. San Franciscóban ismertetett véleménye szerint Bush külpolitikája és a háborús készülődés aláássa a terrorizmus elleni harcot, és „veszélyesebb hellyé teheti a világot”. Gore szerint az elnök ezzel akarja elterelni a figyelmet arról a tényről, hogy nem sikerült elfogni és megbüntetni a szeptember 11-i terrortámadásokért felelős személyeket. A lap szerint Gore ezzel a véleményével egyedül van a demokratapárti elnökjelöltségre esélyesek között. Clinton alelnöke nem állhatta meg, hogy „önző, cowboyos” megközelítéssel vádolja egykori ellenfelét, hozzátéve, hogy a biztonság nevében hozott hazai intézkedések egy része nem felel meg az amerikai demokratikus hagyományoknak.

Ha'Aretz
Nem indokolt az Irak elleni háború címmel az amerikai fellépés létjogosultságát kérdőjelezi meg véleménycikkében az izraeli véderő nyugállományú tábonoka, Aharon Levran, aki szerint arra az alapvető kérdésre, hogy „miért harcolunk?”, nem tudnak választ adni. A szakértő szerint a Szaddám Huszein jelentette fenyegetést eltúlozzák, amikor egyenlőségjelet tesznek a diktáror jelenlegi magatartása és az Öböl-háborút megelőző megalomániás ambíciói közé. Míg ugyanis 1991 előtt hegemóniára tört a térségben, addig mára csak meg akarja óvni Irakot és persze tovább éltetni hatalmát. Korlátozott képességeivel tisztában van, tudja, hogy bármiféle expanzív lépésért óriási árat fizetne. Az izraeli tábornok szerint
Irak jelenleg képtelen nukleáris fegyvert előállítani és emlékeztet arra, hogy Huszein még a tragikus kuvaiti vereség idején sem folyamodott vegyi fegyvereinek bevetéséhez.

The Baltic Times
A litván–orosz határviták rendezésére irányuló tárgyalások azonnali újrakezdését ígéri Moszkva, amennyiben Vilnius eláll attól a tervétől, hogy vízumot tesz kötelezővé a kalinyingrádiak számára uniós csatlakozását követően. A megállapodást – amelyet a duma 1997 óta hátráltat – orosz vélemények szerint azonnal nyélbe lehetne ütni, ha a litvánok ellenállnának a brüsszeli követelésnek, amely viszont elkerülhetetlennek ítéli meg a vízum bevezetését a Litvánián, illetve Lengyelországon átutazó kalinyingrádiak számára 2004 után. A litvánok a lap szerint szkeptikusan fogadták az ajánlatot, mondván, hogy már öt évet megéltek a határmegállapodás orosz ratifikációja nélkül, „s ha kell, ez így
maradhat akár még 500 évig is”.