Napról napra több a veszteség

Ez a mai amerikai nemzedék Pearl Harborja! – kiáltott fel valaki első döbbenetében. Kétségtelen tény, hogy még hosszú időnek kell eltelnie, amíg Amerika kiheveri a tavaly szeptember 11-i terrortámadások következményeit. Ha kizárólag a gazdasági károkat nézzük, azok is Pearl Harbor-i méretűek, s a veszteségek összege és a vesztesek száma még ma is napról napra növekszik.

Piaci pánik, zuhanó tőzsdeindexek, különböző szektorok megroppanása, tömeges elbocsátások – gazdaságilag ez jellemezte a szeptember 11-i tragédia utáni napokat. S ami ennél is riasztóbb, a bizonytalanság, a bizalmatlanság és a félelem, a károk ezek következtében máig növekszenek és felbecsülhetetlenek. Egyik pillanatról a másikra jelentősen csökkent a fogyasztói aktivitás az Egyesült Államokban, mivel az események – Alan Greenspan jegybankelnök szavaival – mindenkit odaszögeztek a tévéképernyők elé. Az autószalonok és az áruházláncok forgalma visszaesett, a légi közlekedési és biztosítási szektort tetemes veszteségek érték a merényletek következtében. Kritikus helyzetbe kerül az idegenforgalom és a vendéglátás is, mert a turisták egyszeriben messze elkerülték az Egyesült Államokat, vagy egyszerűen csak féltek repülni és elhalasztották utazásukat. A fekete arany ára rövid idő alatt több mint 3 dollárral (27,45 dollárról 31,05 dollárra) emelkedett, ezért egy újabb olajválság kitörésétől tartottak, de azután 30 dollár alá esett vissza. A tőzsdék általában is rendkívül idegesen reagáltak, mire a szeptember 10-i zárástól a szeptember 20-i zárásig az amerikai részvények teljes értéke 1040 milliárd dollárral, 10,3 százalékkal csökkent. Az értéktőzsde, amely három háztömbnyire található az összeomlott Világkereskedelmi Központ (WTC) romjaitól, a terrortámadások után négy napig zárva maradt, ez volt a leghosszabb szünet a New York-i börze történetében az első világháború óta. A terrortámadások okozta sokk hatására, és persze biztonsági megfontolásokból még olyan tömegszórakoztató létesítményeket is bezártak, mint a floridai Disney-park, mert a nagy tömegben tartózkodó emberek fokozott veszélybe kerülhettek volna újabb támadás esetén.
Az első becslések legalább 30 milliárd dollárra tartották az azonnal mérhető károkat. New Yorkban a WTC két, egyenként 110 emeletes tornya helyén mintegy 1,2 millió tonna törmelék maradt a támadások után. A metropolis kereskedelmi központjában több millió négyzetméter irodaterület, Manhattan irodáinak húsz százaléka semmisült meg vagy vált használhatatlanná. A romeltakarításra és a helyreállításra 40 milliárd dollárt szavazott meg az amerikai kormány és a kongresszus, szinte azonnal.
Az amerikai gazdaságot 2003-ig mintegy 640 milliárd dolláros kár éri a tavaly szeptemberi drámai események következtében – állítják a DRI-WEFA intézet közgazdászai, akik a New York-i városi kormányzat republikánus többségének megbízásából készítettek átfogó tanulmányt a vesztesekről és a veszteségekről. A vizsgálódás gyakorlatilag mindenre – a felszámolt munkahelyekre, az idegenforgalom visszaesésére és az egyéb pénzügyi következményekre is kiterjedt, New Yorkban és Washingtonban egyaránt. Számításaik szerint az Egyesült Államokban 2003-ig összesen kétmillióan válnak munkanélkülivé a támadás következtében, s csak New Yorkban eddig százezren vesztették el állásukat tavaly szeptember 11-e óta.
A terrortámadások első évfordulóján most a recesszió – remélhetőleg átmeneti – mélyülésétől tartanak. Jövő szerdán az előrejelzések szerint az egész országban megáll majd az élet: az amerikaiak nem szállnak repülőgépre, nem utaznak, sokan még dolgozni sem mennek. A CNN Money becslése szerint hasonló „lecsöndesülés” várható az Egyesült Államokban, mint amilyet az Egyesült Királyság szenvedett el Diana hercegnő 1997-ben bekövetkezett halála után: munka helyett több millióan a temetést nézték a televízióban, és még hetekkel később is a szokásosnál csendesebbek voltak az utcák.