Nincs nyoma a „hosszú bájtoknak”

Semmilyen cáfolhatatlan bizonyíték nincs arról, hogy 1998 őszén bárki módosította vagy törölte volna az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) nyilvántartási rendszerének egyes adatait – állítja Király László György, a hivatal elnöke. Annak ellenére, hogy az adatmanipuláció lehetősége egyre valószínűtlenebbnek látszik, az SZDSZ ismét parlamenti vizsgálóbizottsággal akarja tisztázni a négy évvel ezelőtti eseményeket.
Az ügy kirobbantásának elsődleges ürügyét egy vitatott igazgatói döntés szolgáltatta: 1998. október 29-től kétnapos szabadságra küldték az APEH Dél-budapesti Igazgatóságának munkatársait. A két nap azért kell, hogy a munkatársaknak legyen idejük családjukkal együtt megemlékezni a halottak napjáról – szólt a hivatalos indoklás. Az esetet ellentmondásos nyilatkozatok követték, így egy hónappal később Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője parlamenti felszólalásában már arról elmélkedett, hogy talán adatmanipuláció állhatott a munkaszünet mögött, amelyben szerepet játszhatott Simicska Lajos, a hivatal akkori elnöke is. 1998 decemberében az SZDSZ vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az általuk már „hosszú bájtok éjszakájának” elkeresztelt ügyben: az indítvány nem kapott parlamenti támogatást, ám az a feltételezés, amely szerint Simicska Lajos rá nézve terhelő adatokat távolított el az APEH rendszeréből, egyre szélesebb táptalajon állt. A 2002-es kormányváltást követően az új elnök hivatalba lépésével belső vizsgálat kezdődött az APEH-nél, hogy feltárják: történhetett-e manipuláció a feltételezett, 1998 augusztusa és novembere közötti időszakban. Az APEH az objektivitás kedvéért külső céget is szerződtetett a feladat megoldásához. Alig titkolható azonban, hogy a vizsgálat eddig szerény eredményeket hozott, és kétséges a további vizsgálódás eredményessége is. Az APEH elnöke a közelmúltban utalt erre: szerinte a hivatal nehéz helyzetben van, hiszen az sem teljesen tisztázott, hogy mikor és pontosan mi történhetett az APEH rendszerében. Nem világos az sem, hogy adattörlésről, -módosításról vagy státusváltoztatásról van-e szó. Az mindenesetre már biztosnak látszik, hogy a közszájon forgó adattörlésekhez, illetve -módosításokhoz nagyon sok ember szándékos, egyidejű együttműködése lenne szükséges.
Az APEH számítógépes rendszerének vizsgálatánál ugyanakkor kiderült, hogy 1999 májusától több száz lekérdezésnél felmerülhet a jogosulatlan adatkezelés gyanúja, amit néhányan szintén összefüggésbe hoznak Simicska Lajos nevével. Az inkriminált lekéréseket az egyik elnöki tanácsadó kódjával végezték: a listán több újságíró és politikus is szerepel, ám a legtöbb lekérdezettnél nincs nyoma politikai összefüggésnek. Kiderült az is, hogy a hivataltól titkos adatok kerültek a Magyar Fejlesztési Bankhoz, ennek okát is keresi az APEH. A napokban nyilvánosságra hozott ügyek és a feltételezett 1998-as események között ugyanakkor nincs összefüggés: a „hosszú bájtok” legendáját a mai napig nem tudta tényekkel alátámasztani az APEH.
Az APEH egyébként tízszer annyi célzott vizsgálatot indított – javarészt a KEHI megbízásából – az utóbbi néhány hónapban, mint amennyit az Orbán-kabinet négy éve alatt összesen.