Le kell számolni egy illúzióval, nevezetesen, hogy az európai uniós csatlakozás automatikusan felzárkózást eredményez – jelentette ki Orbán Viktor szombaton egy bécsi rendezvényen. A magyar exkormányfő szerint ez csak akkor lenne így, ha a belépők megfelelő szintre hoznák a versenyképességüket. Orbán Viktor a rendezvény előtt Wolfgang Schüssel kancellárral találkozott.
Magyarország és Ausztria kapcsolatai töretlenek, s a két ország továbbra is stratégiai szövetségesnek tekinti egymást a kis-Duna menti együttműködés keretein belül – hangzott el a volt magyar miniszterelnök és az osztrák kancellár szombati bécsi találkozóján. Mint Hende Csaba, Orbán Viktor kabinetfőnöke lapunknak elmondta: az Európai Unió bővítése kapcsán a két politikus egyetértett abban, hogy a belépésig Magyarországnak még sok teendője van. Rendkívül lényeges például a versenyképesség javítása, és ebből a szempontból kulcsfontosságú a hazai kis- és középvállalkozások, valamint a magyar gazdák helyzetének megerősítése. Ez az egyik legsürgetőbb feladat, mivel az egységes európai piac kihívásaival – különösen, ami az éles versenyt illeti – ez a két csoport fog a leghamarabb és a legközvetlenebbül szembesülni. A találkozón egyetértettek abban is, hogy Magyarország felzárkózása szempontjából lényeges a bérszínvonal jelentős növelése is.
*
A bécsi kancellári hivatalban tartott találkozón a két politikus kölcsönösen tájékoztatta egymást országaik helyzetéről, Orbán Viktor pedig a közelgő választásokra sok sikert kívánt Wolfgang Schüsselnek, aki egy személyben az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke is.
A megbeszélés után Orbán Viktor felszólalt azon a rendezvényen, amelyet az osztrák gazdasági szövetség és az EU kis- és középvállalkozóit tömörítő SME-Union szervezett az Európai Unió bővítéséről. Az esemény egyik kiemelkedő pontja az a kerekasztal-beszélgetés volt, amelyen mások mellett részt vett Erhard Busek volt osztrák alkancellár, Christoph Leitl, az Osztrák Gazdasági Kamara elnöke és Othmar Karas, az ÖVP európai parlamenti képviselője is. Felszólalásában Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy Magyarország soha nem hagyta el a nyugat-európai közösséget, hanem kitépték onnan, és most tulajdonképpen a békés visszatérés zajlik. Leszögezte: Magyarország működő piacgazdasággal rendelkezik, és az összes adat azt mutatja, hogy gazdaságilag már integrálódtunk az EU-ba. Most azonban a felkészülés döntő, utolsó szakasza áll előttünk, nevezetesen a népszavazás 2003-ban és a csatlakozás 2004-ben.
A volt miniszterelnök úgy vélte, hogy Magyarország válaszúthoz érkezett: az EU-hoz lehet jól és rosszul, kárral és haszonnal csatlakozni. Hozzátette: ha nem csatlakoznánk, az nem lenne jó opció, és a kérdés tulajdonképpen nem maga a csatlakozás, hanem, hogy milyen feltételekkel lépünk be az Európai Unióba. „Ezért kell most a hangsúlyt a lehetséges vesztesek helyzetének mielőbbi és gyors javítására helyezni” – jelentette ki az egykori kormányfő. A politikus leszögezte: le kell számolni egy illúzióval, nevezetesen, hogy az EU-csatlakozás automatikusan felzárkózást eredményez. Ez csak akkor van így, ha a belépők az országok versenyképességét a megfelelő szintre hozzák – „akkor leszünk nyertesei és nem vesztesei a csatlakozásnak”.
Hende Csaba elmondta, hogy a volt miniszterelnök után felszólalók is támogatták az Orbán Viktor által elmondottakat, és hangsúlyozták, hogy az EU biztosítani tudja a keretfeltételeket, de a saját házi feladatát mindenkinek magának kell teljesítenie. A rendezvényen elhangzott az is, hogy a bővítési folyamat lényege a távolság csökkentése a már bent lévők és a csatlakozni vágyók között. Mint kifejtették: ez nagy erőfeszítést követel nemcsak a kormányoktól, hanem maguktól az érintettektől is.
Szikra Levente
Nem áll rosszul a Fidesz
