Ördögfióka négy keréken

Egy kisautónak is lehet csúcsmodellje: a Cooper S a legerősebb Mini. Szinte teljesen más, mint a sima 1,6-os motorral szerelt változat. A szuverén teljesítményt különleges kidolgozás és megjelenés teszi teljessé.

M intha most jött volna a versenypályáról, olyan a Mini Cooper S. Hatalmas fehér könynyűfém felniken gördül, erre rímel a fehérre fújt tető is, mögötte pedig a sokat sejtető nagy légterelő. A jókora, krómozott hűtőmaszk mögött ismét egy félreérthetetlen jelzés: méretes légbeömlő táplálja a viszonylag kis motorra szerelt kompresszort. A mechanikus feltöltő 163 lóerősre izmosítja a Mini motorját, teljesítményben tehát nincs hiány. Láttunk már azonban sok olyan autót, amelynek motorja túl erős, túl nyomatékos volt az elsőkerékhajtáshoz, s így oda lett a vezetési élmény. A Mini esetében szerencsére szó sincs erről. A hihetetlenül feszes futómű, a lézerpontos kormányzás, illetve a gázpedál lenyomására késedelem nélkül reagáló masina közúti versenygépet varázsol a Miniből. Egy hegyi szerpentin a Mini Cooperrel maga az autós mennyország, de akkor sincs baj, ha egyenes szakaszon hajszolhatjuk a vagány kisautót. Ilyenkor a hátborzongatóan szép hangon hörgő kipufogó varázsolja el az embert.
A Mininek persze vannak olyan tulajdonságai is, amelyekkel tovább tart megbarátkozni. Pedig nem történt más, csupán a fejlesztők következetesen betartották a versenyautók építési elveit: így a Mini a maga nemében tökéletes, csak nem mindegy, hol és mennyit használjuk. A pesti utakon a rugózás és a folyamatosan dübörgő kipufogó, a kemény kuplung és sok kapcsolgatás miatt az ember hamar elfárad ebben az autóban. Sebaj, így legalább könnyen megtanuljuk, mire is való a Mini Cooper S igazából. A csúcs-Mini játékszer, élvezeti cikk, bizonyos értelemben véve luxusautó. Nem arra való, hogy a munkahelyre ingázzon az ember, s arra sem megfelelő, hogy családi autóként használjuk (hátul van ugyan két ülés, de ott legfeljebb egy teletömött sporttáska fér el kényelmesen). A Mini a hétvégék alkalmi járgánya, egyetlen célja, hogy örömöt szerezzen azoknak, akik vezethetik.
Mindezért 6,1 milliót kérnek a szalonokban, ami a használati értéket figyelembe véve sok, az élvezeti tényezőt nézve viszont rendben van. A vásárlás után a Mini nem jelent nagy terhet a tulajnak: a fogyasztás tíz liter körül alakul, a BMW-technika garancia a minőségre és a megbízhatóságra, legfeljebb azzal kell megbarátkozni, hogy a gumik gyakrabban szorulnak cserére.