Orosz pozíciókat erősít Magyarország

Míg Magyarország 400 millió dollárra, addig Oroszország lényegesen többre, 460 millió dollárra teszi a volt Szovjetunió hazánkkal szembeni adósságát – legalábbis ez derül ki a napokban napvilágot látott nyilatkozatokból. Az ügy pikantériája, hogy a magyar fél hivatalos nyilvántartása szerint is 460 millió dollár a tartozás nagysága, ám érthetetlen módon Csillag István gazdasági és Kovács László külügyminiszter mégis csupán 400 milliós követelésről beszél. A különbség vélhetően abból adódik, hogy a Magyar Államkincstár 60 millió dollárnyi rendezetlen inkasszót tart számon, amelynek 58 százalékával a mai napig tartoznak MSZP közeli cégek az államnak.

Szergej Kolotuhin pénzügyminiszter-helyettest kérdezte az egyik vezető orosz internetes hírügynökség, a polit.ru a Magyarországgal szemben fennálló orosz államadósságról. A tudósításból az derül ki, hogy „az adósság 460 millió dollárt tesz ki”. Kolotuhin, aki a külső államadósságot felügyeli, úgy nyilatkozott: Magyarország az utolsó a kelet-európai országok közül, ahol még volt szovjet követelés áll fenn. Egyben visszautasította, hogy arról beszéljen, milyen törlesztési módokat ajánl a tárgyalásokon a magyaroknak.
– Nincsenek a két állam viszonyát terhelő feszültségek – jelentette ki Kovács László külügyminiszter, aki szeptember elején moszkvai látogatása során megbeszéléseket folytatott kollégájával, Igor Ivanovval, illetve Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnökkel. Hozzátette: vannak megoldásra váró kérdések. Kovács ezek közé sorolta a „400 millió dolláros orosz államadósságot” is.

Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter ugyancsak magas szintű tárgyalásokat folytatott a héten Moszkvában. A tárca vezetője szintén 400 milliós adósságról beszélt, és ő is a törlesztés lehetőségei közé sorolta a metróépítést.
A sajtónyilatkozatokban napvilágot látott adatok szerint tehát a magyar fél 400, az orosz partner pedig 460 millió dollárra teszi a hazánkkal szemben fennálló orosz államadósság nagyságát.
Úgy tudjuk: az orosz tárgyaló-delegáció a 460 millió dollárt tárgyalási alapnak tekinti, ám még korábban leszögezte: több mint hatvanmillió dollárral eltér a pénzügyi nyilvántartása a magyar kormányétól. Kolotuhin tavalyi, budapesti látogatásán információink szerint egyértelművé tette: az összeget ők leróttnak tekintik, így nem hajlandók kifizetni még akkor sem, ha azt nem írják le az adósságból. A magyar fél számára az előző ciklusban a két ország közötti egyeztetéseken komoly gondot jelentett a kasszából hiányzó összeg, amelyet behajthatatlannak tartott és az adósságállományból nem volt hajlandó leírni.
Lapunk korábban már közölte: az államadósság lebontása kapcsán, még a Horn-kormány idején szinte kizárólag MSZP közeli cégekkel kötött szerződést a Magyar Államkincstár, hiszen a pályázati feltételeket egy titkos kormányhatározat rögzítette, amelyekről szocialista vállalkozók hivatalból tudomást szerezhettek. Ezt árnyaltan ugyan, de még Kiss Elemér jelenlegi kancelláriaminiszter is elismerte 1995 végén, amikor Horn Gyula kabinetfőnökeként kézjegyével látta el az olajgate ügyről készült kormányzati vizsgálati jelentést. A dokumentum szerint „a vállalkozók versenyhelyzete korlátozott volt”.
A fent említett – a Magyar Államkincstárral kötött – szerződések egy részét a szóban forgó gazdasági társaságok nem teljesítették, így hozzávetőlegesen 60 millió dollárnyi rendezetlen inkasszót tart nyílván a kincstár. A hatályos jogszabályok szerint ugyanakkor a szocialisták holdudvarába tartozó cégeknek ennek az összegnek az 58 százalékát kellett volna befizetniük az államnak.
Az olajgate-botrányból jól ismert Ples Rt.-nek, amellyel a Lorry Kft. kötött elszámolási szerződést, kamatok nélkül összesen 2,7 millió dollárt kellene a kincstár számlájára utalnia. Az éppen felszámolás alatt álló Lorry Kft. korábban Máté László szocialista pártpénztárnok érdekeltségébe tartozott, mára azonban a tulajdonosok között található az Altro GmbH osztrák cég, amelyet a kétes hírű Alon család által irányított cégcsoport zászlóshajójának tartanak.
A Bertinus Kft.-hez kapcsolódó ügylet kapcsán – kamatok nélkül – 4,8 millió dollárral tartoznak a kincstárnak. A cég Aleko típusú személygépkocsik behozatalára vállalkozott. Az ügyletet még Máté László egykori üzlettársa, a jelenleg éppen nemzetközi körözés alatt álló MSZP közeli üzletember, Szász András hozta tető alá. A Bertinus tulajdonosa egyébként Szász közeli ismerőse: Rieb Györgyné. A Bertinus csupán a külkereskedelmi szerződést kötötte meg, az ügylethez szintén elengedhetetlen elszámolási megállapodást viszont – a már említett – Lorry Kft. ügyvezetője írta alá. Ezzel azonban a kör még nem zárult le, mivel Lorry fizetési kötelezettségét a Nádor 95 Rt. vállalta át.
Több mint 27 millió dollárral tartozik a kincstárnak a Tér és Forma Rt., illetve a Gaz Impex Kft., amelyben mára a többségi részesedést egy adóparadicsomban bejegyzett off-shore cég szerezte meg, korábban azonban részben orosz tulajdonban volt. A társaságok képviselői lapunk számára elérhetetlennek bizonyultak.
Az adósok között található a Petroltank Rt. is, amely Hujber Ottó, az MSZP vállalkozói tagozata egykori vezetőjének, az olajgate-botrány egyik főszereplőjének az érdekeltségébe tartozik. A cég tulajdonosai az Intertraverz Rt., a Coopinter Kft., az Interinvest Holding, valamint a Daigle Managment Inc. A vállalkozás olajtározók beszerzésére és értékesítésére pályázott 10 millió dolláros adósságrészt, ám mégis ennek a nyolcszorosára szerződhetett a kincstárral. A vállalkozás jelenleg – kamatok nélkül – 3,3 millió dollárral tartozik az államnak.
Úgy tudjuk: miközben Moszkvában a tartozás rendezésének módozatairól tárgyalt a két kormány megbízottja, itthon még nem zárult le a magyar cégek pályáztatása a maradék adósság lebontására. Szakértők ugyanakkor rámutattak: a magyar kormány részéről tett nyilatkozatok és a le nem zárult pályáztatás együttesen az orosz fél pozícióit erősítik a kérdés végleges lezárása kapcsán.