Paprikatermesztőink ügyelnek a minőségre

Az Európai Unió határozottabb fellépésére van szükség ahhoz, hogy teljesüljön a már tag és a tagjelölt országokban élő paprikatermelők korábban megfogalmazott, piacvédelemre vonatkozó kérése – hangzott el a hét végén a fűszerpaprika-termelők és -feldolgozók által Szegeden megrendezett nemzetközi konferencián, ahol arról is szó esett, hogy az agrárágazat válsága hatványozottan jelentkezik a paprikatermelésben.

Szeged. Az immár hagyományos paprikafesztiválon szervezett szakmai tanácskozáson az előadók ezúttal az eredetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről, a minőségbiztosításról és az Európai Unió által elfogadott szabályozás részleteiről beszéltek. Ezenkívül egyéb problémákat is megvitattak, mint például az utóbbi egy-két évben tapasztalt vetésterület-csökkentés okait és az értékesítési gondokat. Elhangzott: az unió tagországainak piacain is megjelent a lényegesen olcsóbb, ám minőségileg nem kifogástalan, Brazíliából, Dél-Afrikából és Izraelből importált paprika. Ennek az lett a következménye, hogy az európai paprikatermelőknek és -feldolgozóknak értékesítési problémákkal kell szembenézniük. Akik képtelenek olcsóbban termelni, a veszteség elkerülése miatt inkább azt a megoldást választják, hogy felhagynak e vitamindús növény termesztésével.
A szegedi őstermelők annak az aggályuknak adtak hangot, hogy a forgalmazók – némiképp ügyelve a minőségre – már attól sem riadnak vissza, hogy az olcsóbb, importált őrleményt összekeverjék a hazaival, és úgy kínálják eladásra. Farkas Tibor, a néhány szegedi őstermelő által alapított Paprikafüzér Szövetkezet vezetője aggasztónak tartja, hogy az alacsony világpiaci ár miatt már azon a tájegységen is lényegesen kisebb lett a vetésterület, ahol ők termesztik a kiváló minőségű fűszerpaprikát. Szerinte az sem változtat lényegesen a helyzeten, hogy idén a feldolgozásra váró piros arany felvásárlási ára kilogrammonként elérheti a 80–100 forintot – a minőségtől függően –, az aszály miatt bekövetkezett alacsony terméshozam miatt. Kedvezőbb időjárás esetén ennél jóval alacsonyabb árat kínálnak majd a felvásárlók.
A tanácskozáshoz kapcsolódó sajtótájékoztatón Bartos András, a Szegedi Paprika Rt. vezérigazgatója elmondta: az agrárágazat válsága hatványozottan jelentkezik a paprikatermelésben. Ismertetése szerint a közvetlen exporttámogatás megszűnése nagy súllyal nehezedik a termelőkre, miután az ágazat nagyobbrészt külföldi piacra szállít. Az ország nyolc-kilencezer tonnányi fűszerpaprika-termésének harmadát a dél-alföldi régióban állítják elő, s az igazgató becslése szerint ez 2500 családot, ezáltal 15 ezer embert érint, akiknek fő vagy kiegészítő jövedelemforrást jelent a paprikatermesztés. Az idei termésről szólva Bartos András megemlítette: jó átlagtermés, hektáronként 11 tonna várható, a minőség megfelelő, a felvásárlási árak azonban változatlanok maradnak.
Az előadók között szerepelt Vajda László, a földművelésügyi tárca integrációs főcsoportfőnöke, aki jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a közelmúltban elkészült kétkötetes gyűjteményben háromszáz speciális magyar termék szerepel. A Hagyományok, ízek, régiók című kiadvány az Európai Unión kívüli országok közül elsőként a magyar hagyományos tájjellegű termékeket mérte fel. Vajda László úgy vélte, a program alapot ad arra, hogy ezek a jellegzetességek az eredetvédett termékek körébe kerüljenek. Ilyen védettséggel jelenleg kilenc magyar termék büszkélkedhet, s további kilenc eljárás van folyamatban. Mint hozzáfűzte: a tájhoz kötött termékek jelenleg is támogatásban részesülnek a vidékfejlesztési célelőirányzat keretéből, de szeptember végétől a SAPARD-program révén külön támogatásra is számíthatnak. Vajda László jelezte: a csatlakozási tárgyalások lezárultáig hátralévő három hónapban a magyar delegáció fő feladatának tekinti, hogy Magyarország a termelési kvótákat, illetve a mezőgazdasági támogatásokat illetően a belépéskor egyenlő elbánásban részesüljön a tagállamokkal.

A nyár a grillfűszereké, a tél a hagyományos ízeké. A változó étkezési szokások értelemszerűen nem kerülik el a fűszerpiacot sem, nem csoda, hogy egyre népszerűbbek nálunk is a grillfűszerek, amelyek nyáron uralják a piacot. A hagyományos ízek ideje a befőzés és a disznóvágás idejével jön el. A grillpiacon csaknem kilencvenszázalékos részesedéssel rendelkező Kotányi Hungária Kft. ügyvezetője, Bárány Tamás szerint a grillpiac időjárásfüggő. Ennek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, a grillfűszereket év közben is használják más húsok ízesítésére. Két trendet tapasztalható a fűszerpiacon: az egyik egyértelműen a fűszerkeverékek térhódítása, a másik azokkal a különleges fűszerekkel kapcsolatos, amelyeket az alapfűszerek mellett egyre inkább használunk, mint például a sáfrány, a vanília, a rozmaring, a lestyán és a borókabogyó. Tavaly indult a cég „paprikaprogramja”, melynek során hagyományos hidegőrléssel és egy kis titokkal készült két tradicionális, de mégis új termék került a boltokba Classic és Prestige márkanéven. Utóbbi azzal a nem titkolt szándékkal került piacra, hogy minden idők legjobb, legnagyszerűbb magyar paprikája legyen. Azért döntöttek e lépés mellett – fogalmazott Bárány Tamás –, mert a magyar fogyasztók keresik a minőségi paprikát, mivel azonban nincs igazi márkanév a piacon, inkább régiót – szegedi, kalocsai – vásárolnak. Erre alapozva szeretné növelni jelenlegi tízszázalékos részesedését a fűszercég, amelynek ügyvezetője szerint olcsó és méltánytalanul alulértékelt termék a paprika, ezért mihamarabb vissza kell állítani presztízsét. Ha az nem történik meg kellő időben, akkor az EU-csatlakozás után elárasztja a magyar piacot a hazaival minőségileg minimum megegyező, árban viszont sokszor kedvezőbb importpaprika.