Pártatlanul kell vezetni az önkormányzatot

Csaknem kilencvenezren élnek a XVII. kerületben, ahol a kertváros mellett lakótelepek is vannak. Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoskert nem a főváros peremkerülete, önálló arculata van. Koltai Ildikó, a városrész volt országgyűlési képviselője most a Fidesz-Magyar Polgári Párt, az MDF, az MKDSZ és a Kisgazda Polgári Egyesület polgármesterjelöltje. Szerinte az önkormányzat baloldali vezetése feléli a település vagyonát, folyamatosan működési hiánnyal küszködik, és nincsenek távlati tervek a kerület fejlesztésére.

Stefka István
2002. 09. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Más külső kerületekhez hasonlóan itt is erős a baloldali bázis. Mire számít?
– Képviselő koromban is azt gondoltam, ha a kerület érdekeit nézzük, akkor félre kell tenni a párthovatartozást. Ehhez tartottam magam négy éven keresztül, így dolgoztam az Országgyűlésben is. Ennek eredménye az, hogy a XVII. kerületbe közel ötmilliárd forintot tudtam fejlesztésre „behozni”. Kétmilliárd- kétszázmillió forint kormánypénzt aszfaltútépítésre szereztem, amiért nagyon meg kellett küzdeni, mert az önkormányzat későn kezdte el a terveztetést, s bizony sokat kellett lobbizni a Pénzügyminisztériumban, hogy ne veszítse el ezt a pénzt a kerület. De a támogatást is furcsa módon fogta fel a szocialista önkormányzat, hiszen ott, ahol ezek az útépítések folynak – mintha útépítő közösség alakult volna –, minden ingatlantulajdonostól beszedtek ötvenezer forintot. Ez ellen a kerületi Fidesz-frakció erőteljesen tiltakozott. Elmondtuk, hogy az útépítésre szánt pénz nem az önkormányzat pénze, ezért nem kell hozzájárulás, s a törvény szerint akkor lehet ezt a pénzt beszedni, ha az utcában élők hetven százaléka beleegyezik.
– Úgy tudom, hogy a jelenlegi önkormányzat szocialista–szabad demokrata vezetése a saját sikerének könyveli el az úthálózat fejlesztését.
– Megszokhattuk, hogy sok esetben a sikert ők aratják le akkor is, ha meg sem dolgoztak érte. Ugyanakkor mindez a kerület érdekeit szolgálja, mert Budapesten a XVII. kerületben volt a legtöbb földút, összesen 220 kilométernyi, ami elképesztően hosszú. Ebből a pénzből eddig 35 kilométernyi aszfaltutat építettek.
– Tudnak arról a kerület lakosai, hogy ön járta ki az útépítésre a pénzt?
– Viszonylag kevesen tudnak erről. Az önkormányzat lapja – közpénzekből– voltaképpen az MSZP pártlapja, ahol eddig nemigen szólalhattam meg, és nem írtak az országgyűlési képviselői munkámról sem, pedig ezt a kerületet képviseltem. Az egyik leggyakrabban felszólaló képviselő voltam, több törvény előkészítésében vettem részt: például a nem dohányzók védelméről szóló törvény megalkotásában, továbbá a magzati élet védelméről és a fogyatékosokról szóló törvény előkészítésében is.
– Akkor ez a baloldali önkormányzati vezetés úgy működik itt, mint egy pártsejt: nemigen engedik közel a másként gondolkodókat.
– Tökéletesen igaza van, nagyon nehéz bekerülni ebbe a körbe.
– Milyen a helyi képviselő-testület összetétele?
– A baloldali vezetésnek van abszolút többsége, amit úgy értek el, hogy van egy kéttagú frakció, az úgynevezett Független Polgárok Szövetsége, amely minden ügyben mellettük szavaz a testületi ülésen.
– Miért látja szükségét annak, hogy a jövőben más legyen a polgármester, és a polgári erők kapjanak vezető szerepet?
– 1998-ban úgy adtuk át az önkormányzatot, hogy nem volt hiány. Az elmúlt négy év alatt a polgármesteri hivatal csaknem egymilliárd forint működési hiányt halmozott fel. Ez óriási vagyonvesztéssel is járt, nagyon sok önkormányzati ingatlant eladtak. Például áron alul adták el a nagy területű Szigetcsép utcai telkeket, mintegy háromszázmillió forintért. A vállalkozó, aki felparcellázta a földet, másfél milliárdot kaszszírozott be.
– Tehát az önkormányzat feléli a vagyonát.
– Így van, másrészt a vagyon eladása szervezetlenül és fejetlenül történik. Érdekes például a kertes házas övezetű Sági utcai építkezés, ahová az önkormányzat testülete huszonöt darab lakást szavazott meg. Közben kiderült, hogy hatvanhét lakást fognak felépíteni háromszintes épületekből. Nagyon nagy a felháborodás. De mondhatnám az Uszoda utcai építkezést is, ahol az utolsó zöld területeket építik be, ami ellen több száz lakó aláírással tiltakozott. Van még egy neuralgikus pontja a kerületnek: a szőlőhegy, a Naplás-tó mellett. Ez szigorúan védett természetvédelmi terület, kuriózum, egész Európában nem találunk hasonló területet egy főváros közigazgatási határain belül, ahol szőlőművelés folyik és bort is készítenek, mint itt. Ezt a ritka értékes tájat az önkormányzat átsorolta építési övezetté, s ez a botrányos ügy már a fővárosnál van. Megjegyezem: ez a kerület sem infrastrukturálisan, sem szociálisan, sem a közlekedés szempontjából nem bír el több lakót.
– Arról nem beszélt, hogy az ötmilliárd forintnak, amit a kerületnek szerzett, a felét ugyan az önkormányzat útépítésre használta fel. Ám hová lett a pénz másik fele, a két és fél milliárd?
– Iskolák, civil szervezetek, alapítványok kapták meg, de az önkormányzatnak is jutott belőle. Soha nem azt néztem, hogy milyen vezetésű a polgármesteri hivatal, hanem azt, hogy az önkormányzatnak arra a pénzre szüksége van.
– Feltűnő, hogy azokban a külső kerületekben, ahol az MSZP van „hatalmon”, hasonló gondok jelentkeznek.
– Mélyreható vizsgálatokat kellene végezni, hogy miért történik mindez. Remélem, hogy a kerületben élők október 20-án mérlegelni fogják azt, hogy miként sáfárkodott az önkormányzat a kerület lakosainak pénzével, s emlékezni fog arra, hogy mi minden történt 1994 és 1998 között, amikor egy lakótelepen voltam önkormányzati képviselő. Az itt élők tudják, hogy felújíttattam a játszótereket, rendbe hozattam a padokat, parkosíttattam, elvitettem a szemetet. Most meg lehet nézni, hogy mi történt 1998 és 2002 között a lakótelepen. Újra minden szemetes, a játszóterek gondozatlanok, balesetveszélyesek, de ez jellemző a kertvárosi részre is.
– Az ön által elmondottak praktikus szemléletre vallanak. Hogyan kívánja felvenni a versenyt az ígérgető baloldallal?
– Jelenlegi ellenfelem Hoffmann Attila, akit az 1998-as országgyűlési képviselő-választásokon legyőztem, így lettem egyéni képviselő. Az MSZP-s politikus 1994 és 1998 között volt országgyűlési képviselő, ám úgy vélem, nem sok mindent tett a kerületért.
Sokáig kevesen tudták azt is, hogy Gy. Németh Erzsébet, a szocialisták főpolgármester-jelöltje kerületi lakos, de ez csak akkor derült ki, amikor elkezdődött a választási kampány. Elgondolkodtató, hogy az az ember, aki az MSZP frakcióvezetője a fővárosi önkormányzatban, és akiről négy éven át nem tudtuk, hogy mit tett a saját kerületéért, vajon mit fog tenni Budapestért? Az emberek választhatnak, hogy a baloldali jelöltet vagy engem támogatnak. Ismerik a munkámat, ismerik a helyi Fidesz-frakció munkáját, és azt is tudják, hogy nem ígérgetni, hanem cselekedni szoktam. Ha itt polgári vezetésű önkormányzat lesz, akkor megállítjuk a felelőtlen vagyonvesztést, utánanézünk a városházi korrupciónak és felszámoljuk azt, megoldjuk a közlekedési és a csatornázási gondokat, miközben a lakótelepen élők égető problémáira, a panelházak felújítására is megoldást keresünk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.