Megvalósítható-e az ország feszült politikai légkörében a bal- és jobboldalban gondolkodással való szakítás?
– Ez a szakítás történelmi kihívás. Ha eltekintünk a napi politikai csatározásoktól, akkor mindkét oldal tagjai az ezer éven át megőrzött szokások szerint akarnak élni, s nem választó közeggé válva. Ha elgondolkozunk az ezeket az embereket összekötő kapcson, akkor a legnagyobb egység, ahová mindannyian tartozunk – paraszt, munkás, értelmiség, mindenki –, az a nemzet. Ami megkülönböztet minket másoktól, az a kultúra, a nyelv, a történelem.
– Ennek ellentmond, hogy a baloldal gyakran elutasítja a nemzeti értékeket. Túlzottnak tartja például a nemzeti színű zászló használatát, a Szent Koronának mint államiságunk jelképének tiszteletét, s a koronás címert is. Hogyan lehet akkor ezt a nemzeti egységet összekovácsolni?
– Ezekkel a megnyilvánulásokkal nem kell törődni. Ez egyébként sem baloldal, hanem egy bolsevista utódpárt, amely jelenleg kormányoz. Semmi köze a baloldalhoz: nem használ baloldali értékeket, nem ismeri a szolidaritást, az esélyegyenlőséget, a szabadságot, mert a diktatúrára tör. A bolsevizmus lényege mindig is ez volt. A jobb- és baloldal ilyen értelemben vett fogalmai éppen ezért mára kiüresedtek. Az Orbán-kormány például sokkal több emberbarát, baloldali érzelmű intézkedést tett, mint a megelőző kormányok bármikor.
– Ezt a baloldal nem ismeri el. Önt eddig úgy ismerték, mint baloldali, liberális értékek mentén gondolkodó embert. Sokan csodálkoznak, hogy mit keres a polgári, a nemzeti egységmozgalomban.
– Egyszerű a válasz. Én valóban baloldali módon gondolkozom, de a mostani liberális értékek mentén soha nem gondolkoztam. Engem „nékoszos”, népi kollégista tanárok neveltek, akik szemléletében egyfajta baloldaliság párosult a nemzeti értékek tiszteletével. Őket 1956 után meghurcolták, hiszen szembeálltak a bolsevik diktatúrával, módszerekkel, és minket is erre neveltek. Egyúttal meglehetősen oroszellenesek is voltak. A mostani, álbaloldali kormány ideológiája voltaképpen az internacionalizmuson alapul. Az elődpárt a rendszerváltás előtt az ország értékeit a megszálló hatalomnak, a Szovjetuniónak adta. Idegen ország érdekeit kiszolgálták.
– Hogyan akarják bevenni a nemzeti egységmozgalomba az ország idetartozó részét, s főként hogyan a médiában elsöprő hatalommal bíró baloldaliakat, liberálisokat?
– Az egységmozgalomban nem azokat kell bevenni, akik „tollal és fegyverrel” harcolnak ma is, mint tették 1956-ban. Az emberek többsége nem vall bolsevik nézeteket, esetükben becsapottakról van szó. Ha olyan lehetőséget tárunk eléjük, hogy a nemzeti többséghez tartozva helyet kapnak az ő értékeik is, akkor sok embert nyerhetünk meg azok közül, akik nem sorolhatók a klasszikus jobboldalhoz, mert nem vallanak kifejezetten konzervatív nézeteket.
– Miként szólíthatók meg ők? A média kilencvenöt százalékban a balliberális erők kezében van.
– Mi viszont azt birtokoljuk, ami a másik oldalnak hiányzik. Nekünk igazunk van és ez óriási erőt ad. Az igazság mellé Magyarország nagy része odaállt, megalkotva a polgári köröket. A polgári körök túlmutatnak a jelenlegi médián, hiszen képesek egymással érintkezni s közvetíteni a gondolataikat. A nemzeti összefogás gondolatának pedig van egy politikai vezetője Orbán Viktor személyében. Rá hallgatnak, és képes összefogni a különböző politikai meggyőződésű embereket. Orbán Viktor ugyanis olyan értékeket képvisel, amelyek átnyúlnak a határokon, szellemileg egyesített tizenötmillió magyart. Az európai népek közösségébe az országot nem úgy kívánta bevezetni, hogy ott szolgák legyünk. Ehelyett úgy képviselte az értékeinket, hogy az európai közösségben is magyarok maradhassunk. Ilyen vezető nincs a másik oldalon. A jelenlegi kormányzat viszont az internacionalizmuson alapul. Ma is kiárusítják az ország anyagi javait és érdekeit. Csak most más a gazda, ma a nemzetközi nagytőkével állnak partneri kapcsolatban.
– A televízió székháza előtt, a sajtószabadságért rendezett tüntetésen Orbán Viktor volt miniszterelnök többek között azt mondta: „Nem akarunk többet, csak azt, ami jár, ami a jussunk.” Ön hogyan értelmezi ezt?
– A választáson az ország csaknem fele hitet tett az Orbán-kormány által képviselt értékek mellett. Az ország eme részének azonban nincs megszólalási lehetősége, eltekintve néhány laptól. Az, hogy a jussunkat szeretnénk, arra vonatkozik: a nemzeti oldalnak legalább ilyen arányban birtokolnia kellene a sajtóból, a rádióból, a köztelevízióból az őt megillető hányadot. Ám a médiában – a közszolgálatiban is – teljesen eluralkodott a jelenlegi kormány szemlélete, ez a szemlélet pedig ellenséges, és felszámolja a nemzeti értékeinket.
– A múlt héten megjelent a Szövetség a Nemzetért polgári kör lapja, a Nemzetőr. Azonban máris a szakadás jelei mutatkoznak az újságon belül, a vezető publicisták, szerkesztők – köztük ön is – otthagyták az újságot.
– Nem volt más választásunk. Dobos Attilának Nemzetőr néven levédett lapengedélye volt, a polgári körök pedig szerettek volna egy orgánumot, ahol megszólalhatnak. Úgy látszott, ez megvalósítható a Nemzetőrben. A Nemzetőr első számában ezért adott interjút Orbán Viktor, ezért írt a lapba Makovecz Imre, Csoóri Sándor, Kerényi Imre, Tőkéczki László, Czakó Gábor. Azonban a Pannon Rádió tulajdonlásával kapcsolatos vitában, a Nemzetőr körül nem a Szövetség a Nemzetért gondolatvilágába illeszkedő erők is megjelentek. Ezért nekünk, akik valóban egységet akarunk, meg kellett válnunk a Nemzetőrtől. A polgári körök mozgalma természetesen megteremti a maga orgánumát, annak ellenére, hogy a Nemzetőr bemutatkozó számát vállaljuk. Hamarosan megjelenik az új lap, amelynek Szövetség lesz a címe, a lap kiadásával engem bízott meg a Szövetség a Nemzetért polgári kör. A Szövetség címében is tükrözi azt a szemléletet, amit a Nemzetőr bemutatkozó számában publikálók képviselnek, s a továbbiakban a Szövetség című lapban jelentetnek majd meg. Azt szeretnénk, hogy a polgári körök a jövőben ezt a lapot támogassák és tekintsék a magukénak.
– Ön szerint az elkövetkező években a polgári erőknek új médiapolitikára, új stratégiára lesz szüksége?
– Teljesen új gondolkodásra van szükség. Ennek pedig a nemzet erőinek összegyűjtésén, a szövetségen kell alapulnia. Szövetkezni kell a nemzetért. Meglátásom szerint Orbán Viktor képviseli azt a politikai elszántságot, amely a valódi értékek mentén létrejövő szövetséghez elengedhetetlen. A mostani helyzetben a polgári pártoknak egy nagyobb egység részeiként kell tevékenykedniük az átalakításban.
*
Dobos Attila, a Nemzetőr alapító-főszerkesztője az új hetilap és Malgot István távozása kapcsán az alábbiak szó szerinti közlését kérte: „Elment egy ember az induló laptól és saját lapot alapított. Sajnos néhány könnyelmű és meggondolatlan nyilatkozatot tett, amit szeretnék helyreigazítani. Rajta kívül nem állt fel senki a szerkesztőségből, és ide sem jöttek a Pannon Rádiótól. Az természetes, hogy publicista barátai neki fognak írni, Makovecz Imre viszont támogatásáról biztosított.
A magam részéről örülök annak, hogy még egy jobboldali lap született. Gratulálok és sok sikert kívánok Malgot István úrnak.”
Malgot István író-képzőművész 1941-ben Szombathelyen született. A Képzőművészeti Főiskolát kilenc év alatt végezte el, mert tanulmányai folytatását kétszer felfüggesztették. Évekig szobrászként dolgozott, közben alternatív színházat működtetett; cigány színházat három évig vezetett és rendezett. A Szövetség a Nemzetért polgári kör tagja és a Szövetség című lap kiadója.
origo.hu
Eladó a vármegye legkisebb háza – különleges ajánlat Vérteskethelyről
