Elsőként jelent meg egy olyan munka a fővárosi helytörténeti könyvek sorában, amely régi képeslapokon keresztül kívánja bemutatni egy városrész múltbéli arcát. Kőbánya esetében ez azért is érdekes, mert többek között azt a városrészt ismerhetjük meg általa, amelyet a hatvanas évek végi, hetvenes évek eleji lázas szocialista építkezések szinte teljesen eltüntettek. A néhai hangulatos utcácskák, vendéglők, szállodák helyére ekkoriban került a sivár, életidegen lakótelepek sora.
A könyv százötvenegy darab, 1898– 1945 között készült képeslapot mutat be, amelyek részben a szerkesztő, kiadó saját gyűjteményéből származnak, részben pedig magángyűjtők, valamint a szerencsi Zemplén Múzeum kölcsönözte azokat.
Elsőként az 1898-ban készült lapokkal ismerkedhetünk meg, amelyek többségében Merendiák Károly nyomdájából kerültek ki. Bevett szokás volt ekkoriban, hogy vendéglősök és szállodások üdvözlőkártyákat adtak ki reklám céljából. A századfordulón több sorozat is kikerült Divald Károly műterméből, a Lechner Ödön tervei alapján készült, Zsolnay-kerámiával díszített, monumentális katolikus Szent László- templomról, amelynek megépülése szinte szenzációszámba ment a kerületben.
A szerkesztő, Ungváry Jenő családja már százötven éve él Kőbányán. A kutató tíz éve foglalkozik régi helyi képeslapok és tárgyak, például számolócédulák, plakátok és italospalackok gyűjtésével. Most megjelent könyve – amely saját kiadásában látott napvilágot, könyvárusi forgalomba nem került – terjesztésével is maga foglalkozik.
Trump: Nem sikerült megegyeznünk
