Ukrajna az utcán

Mérsékelt sikerrel jártak az ukrán ellenzéki mozgalom támogatói, hiszen asztalhoz ültek vezetőik és Leonyid Kucsma államfő. Ám nem lehetnek boldogok, hiszen az álláspontok nem közeledtek. Ezért tovább folytatódtak a megmozdulások, amelyeken a kommunisták és a szocialisták, valamint a jobb- és a szélsőjobboldali politikai erőket egyesítő, Mi Ukrajnánk és a Julija Timosenko nevét viselő parlamenti frakciók felhívására sokan követelték Kucsma azonnali távozását és az új elnökválasztás kiírását.

Szerdán az egyre inkább radikalizálódó ellenzék vezetőjét – engedve az elnöki adminisztrációban éjszakázó és éhségsztrájkkal fenyegetőző mintegy félszáz parlamenti képviselő követelésének – hivatalában fogadta az államfő is, ám a meglehetősen rövidre sikeredett találkozó nem járt eredménynyel. Kucsma ugyanis ismételten egyértelművé tette, hogy nincs szándékában idő előtt távozni az elnöki székből, míg az ellenzék vezetői újfent határozottan megígérték neki: nem hagyják nyugton addig, amíg be nem látja, hogy elege van belőle nemcsak Ukrajnának, hanem a külföldnek is, amely egyre inkább elhatárolódik tőle. Történetesen ugyancsak szerdán erősítette meg hivatalosan Washington is, hogy felfüggeszti az Ukrajnának szánt mintegy 55 millió dolláros technikai segély folyósítását, mivel hitelesnek ítélték meg az elnöki biztonsági szolgálat volt munkatársa, Mikola Melnicsenko őrnagy titokban készített magnófelvételeinek azt az részét, amelyen az ukrán elnök hozzájárul az Iraknak szánt Kolcsug radarrendszer leszállításához.
A hivatalos Kijev természetesen zokon vette a történteket és elhamarkodottnak ítélte a washingtoni döntést, amely anélkül született, hogy bebizonyosodott volna Ukrajna bűnössége. Igazán meglepődni azonban nincs miért – fogalmaznak egyes kijevi elemzők –, hiszen régóta nyílt titok, hogy Washington Szaddám Huszeinnel szemben táplált, már-már patologikus ellenszenvét kész kiterjeszteni Irak minden egyes vélt vagy valós szövetségesére. Ukrajnát illetően pedig a csak Irak-gate-ként emlegetett bagdadi kapcsolat már másodszor került elő, ami az elnöki adminisztráció vezetője szerint korántsem véletlen. Viktor Medvedcsuk ugyanis közvetlen összefüggést lát az ellenzéki megmozdulások és a titkos fegyverszállítás ügyének felmelegítése között. Őt látszik erősíteni a brit Financial Times ezzel kapcsolatos elemzése is. Eszerint a történtek mindenképpen arra utalnak, hogy Washington megtette az első lépést Kucsma elnökhöz fűződő kapcsolatatainak felülbírálására. Olaj a tűzre a napilapnak az ukrán biztonsági szolgálat elnökével készült interjúja, amelyben Volodimir Radcsenko megerősíti: az ukrán államfőnek valóban szándékában állt a láthatatlan amerikai felderítő repülőgépek felismerésére is alkalmas Kolcsug radarrendszer eladása Iraknak, ám a tervet még időben leállították. A jég tehát megrepedt, a jégzajlás bármely pillanatban bekövetkezhet. Ezt erősíti az ukrán államfővel látványosan jó kapcsolatot fenntartó lengyel elnök reagálása is a történtekre. Aleksander Kwasniewski az amerikai védelmi miniszterrel lezajlott megbeszélésén ugyanis nem csupán egyetértett a washingtoni lépéssel, hanem azt is leszögezte, hogy a demokrácia építését Ukrajnában ezután csakis a Mi Ukrajnánk tömörülés vezetőjével, Viktor Juscsenkóval képzeli el.
***
Távozik Kárpátalja kormányzója. Távozik posztjáról Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója, aki a múlt év júniusa óta állt a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megye élén. A tegnapi ungvári lapok beszámolói szerint a korábban belügyminiszter-helyettesi tisztséget is betöltött Moszkal a jövőben más beosztásban fog tevékenykedni. Utóda valószínűleg a kárpátaljai illetőségű Ivan Rizak parlamenti képviselő, az Ukrajnai Egyesült Szociáldemokrata Párt kárpátaljai megyei szervezetének elnöke a legesélyesebb. (MTI)