A Polgári Magyarországért Alapítvány, a Párhuzamos Alapítvány, a Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) és a Fiatal Újságírók Társaságának szervezésében létrejött tanácskozás címének megfelelően az előadások többsége az április 21. óta kialakult állapotokat, valamint a jobboldal választási vereségének okait boncolgatta. Döbrentei Kornél költő felszólalásában a balliberális erőket ostorozta, nem kímélve a jobboldal „teszetoszáit” sem, akik határozatlan fellépésükkel gátolják a nemzeti erők megújulását, ütőképes politikai stratégiájának kialakítását. A nemrégiben létrejött Fiatal Újságírók Társaságának képviseletében Dombrádi Krisztián alapító tag vázolta a szervezet koncepcióját, majd kifejtette: a baloldal rendre megsérti a demokrácia íratlan szabályait, amikor éppen a demokrácia védelmének álcájában bélyegzi meg a jobboldal fórumait. Wittner Mária ’56-os halálraítélt A hazugság magasiskolája címmel elemezte a magyar médiaviszonyokat, végül kijelentette: „egy nemzet jövője nem száz napokra, hanem évszázadokra épül.” Bayer Zsolt arról beszélt, hogy áprilisban Magyarországon visszatért a hálózat, amely most nem akar hibázni. A publicista szerint a polgári oldal egyetlen esélye, ha felszámolja a hálózatot. Tellér Gyula szociológus Bárándy Péter igazságügy-miniszter egyik interjújára reagálva azt fejtegette: félő, hogy a balliberális kormány a holokauszttagadás büntethetőségének törvénybe foglalásával olyan, bárkire alkalmazható, körülhatárolhatatlan jelentésű „fogalmi guillotine-t” szeretne ismét alkotni, mint amilyen annak idején a „klerikális” vagy a „reakciós” fogalma volt. Tóth Gy. László politológus azt elemezte, hogy a szocialisták retorikájában megjelenő „nemzeti egység” gondolata ellentétben áll a demokráciával, hiszen az nem egyetlen, mindent átfogó politikai masszát, hanem több, különféle nézeteket valló erő közéletben való részvételét jelenti.
Szalai Annamária fideszes országgyűlési képviselő a kisebbik baloldali párt szerinte nemzetellenes kulturális programját boncolgatta, majd Balás-Piri László a jobboldali önszerveződés szükséges voltára hívta fel a figyelmet. Pető Attila, a Jobbik elnökségi tagja az elmúlt tizenkét év határon túli politikájáról szólva kifejtette, hogy a határon túli magyar pártokat monopolhelyzetük kényelmessé tette, ezért az elszakított magyar közösségeknek az önszerveződés új formáit kell keresniük. Andrássy Attila délvidéki író, rendező szerint az elcsatolt magyar közösségeknek elmúlt évtizedben bekövetkezett drasztikus létszámcsökkenésében nagy szerepe volt annak, hogy az e közösségeket képviselő pártok 1994-ben – budapesti segédlettel – feladták autonómiatörekvéseiket.
A tanácskozást lezáró, Csak széllel szemben lehet és kell! című értekezésében Lovas István publicista arra világított rá, hogy milyen káros az évtizedek óta hangoztatott „széllel szemben nem lehet” vélekedés, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ne érhessük el céljainkat, többek között azt, hogy többé „ne ávós családokban szocializálódott véleményformálók gyalázzák jelképeinket és értékeinket”. Lovas szerint a jobboldal a 49 százalékos arányt is csak azért volt képes elérni a választásokon, mert Orbán Viktor a két forduló között végre már nem az ellenfelek véleményére, hanem a jobboldali szavazók jogos igényeire figyelt. – Ha nem követeljük mindennap hangosan, agresszívan a jogainkat, akkor még azt is kicsavarják a kezünkből, amit még meghagytak – vélekedett Lovas István.
*
Racionálisan, keményen, szélsőségektől mentesen, a demokrácia követelményeit szem előtt tartva kíván reflektálni a társadalmi, gazdasági kérdésekre a Jobboldali Demokraták Társasága, amely szombaton Visegrádon jelentette be megalakulását. A társaságot négy jogi személy, a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Párhuzamos Alapítvány, a Jobboldali Ifjúsági Közösség és a Futár – Fiatal Újságírók Társasága – hívta életre.
Ferencváros
Robbie Keane Lisztes állapotáról beszélt, majd riválisa nem kegyelmezett a játékosnak
