Zámoly-szindróma Paks környékén

Hat településről mintegy félezer tüntető vonult szombaton a paksi városháza elé, hogy tiltakozzon a városi önkormányzat azon eljárása ellen, amelyet a Bedő-tanyai roma családok elhelyezése ügyében tanúsított. A demonstrálók Faddról, Gerjenből, Dunaszentgyörgyről, Németkérről, Pusztahencséről és Dunaföldvárról érkeztek. Az atrocitásoktól mentes eseményen a szervezők többek között azt kifogásolták, hogy amikor a város elrendelte az életveszélyessé vált tanya kényszerbontását, az ott lakók elhelyezésének lehetséges megoldásairól nem egyeztetett a környező kistelepülések önkormányzataival. Sokan azt is szóvá tették, hogy az önkormányzat talált ugyan megoldást a helyzetre, ám erről írásos dokumentum nem készült. Időközben a családok két önkormányzati szükséglakásba és a helyi kisebbségi önkormányzat irodájába költözhettek, így az előzetes tervekkel ellentétben csupán értékeik kerültek az önkormányzat és az atomerőmű biztosította konténerekbe. Az MTI úgy tudja, hogy a romák egy hónapig maradnak a szükséglakásokban, mert az illetékesektől ígéretet kaptak arra, hogy a tanya helyén két könnyűszerkezetes házat építenek számukra. Egy család végleges elhelyezésére a kisebbségi irodában lesz mód.
Az országos botrányt kavaró ügyben hivatalból vizsgálatot indított Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Emlékezetes: a paksi cigány családok házát a közelmúltban a helyi önkormányzat lebontatta, ugyanis az épület életveszélyessé vált. A mintegy 40 Bedő-tanyai roma két héten keresztül a katasztrófavédelem sátraiban élt. A telekért kapott mintegy ötmillió forintból a családok Paks környéki településeken akartak házat venni, ám az ott élők heves tiltakozásba kezdtek. Németkéren a helyiek lakhatatlanná tették az egyik család által vásárolt házat.