Zavarok a büntetőeljárásban

Bócz Endre 1973 óta vesz részt a büntetőjogi kodifikációban; az Igazságügyi Minisztérium (IM) büntetőjogi szakágáért felelős új főcsoportfőnökeként első feladata lesz egy, a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt módosító jogszabály gyors előkészítése. Bócz Endre, korábbi fővárosi főügyész, egy hete az IM főcsoportfőnökeként felügyeli, koordinálja a büntetőjogi kodifikációs főosztály, a büntetés-végrehajtási főosztály és a kegyelmi főosztály munkáját.
– Nem idegen számomra a kodifikációs munka, hiszen már a jelenleg hatályban lévő, 1978. évi büntető törvénykönyv előkészítésében is közreműködtem. Az igazságszolgáltatás rendjét sértő tényállások, a hivatali bűncselekmények és a vesztegetés paragrafusainak tervezetét készítettem másodmagammal – mondta az új főcsoportfőnök. Bócz Endre első feladatai közé tartozik egy törvénytervezet kidolgozása, amely a hatályban lévő büntető törvénykönyv, büntetőeljárási törvény, illetve a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok módosítását tartalmazza. Magyarázata szerint a büntetőeljárást illetően elsősorban technikai, illetve az értelmezési zavarokat eloszlató módosítások várhatók.
Az 1998-ban elfogadott, ám a maga egészében hatályba nem lépett új büntetőeljárási törvényről szólva elmondta: sajnálatos módon a kodifikáció folyamatában elmaradt a tervezett szakmai vita, és így a jogszabály szövege is sok kívánnivalót hagyott maga után. Bonyodalom lett volna abból, ha ez a törvény eredeti formájában hatályba lép – tette hozzá. Bócz szerint a számos módosítás ellenére sem változik meg gyökeresen az új büntetőeljárási törvény koncepciója, bár egy kulcspont valóban kérdésessé vált. Ez pedig a kétfokú rendes jogorvoslat rendszere. Rámutatott: a törvény előkészítésekor egyértelmű volt, hogy az új négyfokú bírósági szervezet a kétfokú fellebbezés lehetőségéhez kötődik, ám ez most úgy tűnik, mégsem így lesz, és marad a jelenlegi egyfokú fellebbezés.