Aggasztó a román megélhetési migráció

„Nicsak, itt a tévé! Hiányoztunk nektek? Visszajöttünk, de úgyis elmegyünk megint” – ígérte a bukaresti reptéren a Svájcból minap kitoloncolt több mint százfős romániai roma csoport egyik hangadója, amikor meglátta a rájuk váró stábot, azután a román hatósági emberekhez fordult, odavetve, hogy siessenek az ellenőrzéssel, mert a gyerekek elfáradtak a hosszú úttól.

Nagyvárad. A különböző nyugat-európai államokban egyre nagyobb feltűnést és közfelháborodást keltő román állampolgárságú kéregetők, feketemunkások, piti bűnözők, prostituáltak, stricik és kukázók – többségükben romák – egyre kevesebb jóindulatra és megértésre számíthatnak ott és az országban egyaránt. Az „úgyis elmegyünk megint” esélye napról napra csökken, hiszen a törvénytelen módon kiutazott vagy a megengedettnél hoszszabb ideig kint tartózkodott hazatoloncoltak útleveleit a román határrendészek bevonják, így a „visszaesőknek” lassan már csak a zöldhatár marad.
A Baneasa reptér határrendészeti parancsnoka azzal kezdte a csoport ügyének kezelését, hogy megkérdezte: vannak-e olyanok a megérkezettek között, akik lemondtak a román állampolgárságról, azokat ugyanis azonnal felülteti a Svájcba visszatérő gépre. A felügyelő azután elmondta, hogy ezek az emberek nem mernek lemondani az állampolgárságukról, de nagyon sokan már útlevél nélkül érkeznek haza, úgyhogy nincs is mit elvenni tőlük, illetve semmi esélyük nincs arra, hogy törvényesen keljenek útra megint. A megkérdezettek közül sokan nem mondtak semmit kalandjaikról, de voltak, akik ízesen írták le, mi mindent éltek át. Szerepeltek ezekben a történetekben különböző franciaországi, svájci vagy belgiumi „lágerek”, leégett lakókocsisorok és odaveszett okmányok, az ottani hatóságok által elkövetett durvaságok és meghiúsult álmok a meggazdagodásról. Az általános tapasztalat az volt, hogy Nyugaton sincs kolbászból a kerítés – más kérdés, hogy ezeknek az embereknek Romániában végképp nincs miből megélniük.
Nemrég Moldva egyik nagyvárosában tartóztattak le egy férfit, aki az év eleje óta több tucat mozgássérültet juttatott ki Franciaországba koldulni – természetesen úgy, hogy a bevétel jó része a saját zsebébe kerüljön. Ezek az esetek egyre inkább azt vetítik előre, hogy ismét bevezetik a vízumkényszert a román állampolgárokkal szemben, amelyet csak 2002. január elsejei hatállyal szüntettek meg. A román belügyminiszter ugyan éppen a hazazsuppolt háromszáz romániai illetőségű személy megérkezésekor nyilatkozta azt, hogy nem áll fenn a vízumkötelezettség visszaállításának veszélye – de ez természetesen nem jelenti azt, hogy később sem kerül napirendre a kérdés. A jelenlegi adatok szerint körülbelül félmillió román állampolgár hányódik a schengeni térségben, illetve az uniós csatlakozástól karnyújtásnyira lévő Magyarországon, úgy, hogy egy-egy repülőnyi hazatoloncolt statisztikailag semmit nem változtat az összképen – csupán a bukaresti újságíróknak és határrendészeknek ad munkát…