Megkezdte az eutanáziáról, azaz a kegyes halálról szóló beadvány tárgyalását tegnap az Alkotmánybíróság (AB) – tájékoztatták lapunkat a testület sajtóosztályán. Először 1993-ban került ilyen tartalmú beadvány a grémium elé azt követően, hogy egy asszonyt emberölésért elítéltek, mert halálba segítette kínoktól szenvedő, gyógyíthatatlan gyermekét. Az anya köztársasági elnöki kegyelemben részesült, ezért büntetését nem kellett letöltenie.
Sokan úgy látják, az AB eddigi működése során most hozhatja meg az egyik legösszetettebb etikai problémáról döntését. Bár a jelenlegi jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a beteg megtagadja a kezelést, de csak tanúk előtt készült írásos nyilatkozat alapján, aminek érvényességét orvosi bizottság döntéséhez és bírósági határozathoz kötik. A beadvány viszont – többek között – az alkotmánynak arra az alaptételére hivatkozik, hogy „minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani”. A beadvány szerint, ha az elviselhetetlen kínokkal küzdő ember a maga méltóságának megőrzését választja saját életével szemben, akkor a halálról hozott döntésében nem szabad akadályozni. Az állam pedig csak akkor állapíthat meg kötelezettségeket, ha a beteg az élete folytatása mellett dönt.
Orbán Balázs
Orbán Balázs: Olyan közösségi terekre van szükség, ahol nem a gúny, a szétverés és a sunyiság az úr
