Alkotmánymódosítás: új tervezet készül

Közeledtek az álláspontok az európai uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítással kapcsolatban tegnap a négy parlamenti párt egyeztetésén. A kormányoldal jó esélyt lát arra, hogy jövő hét szerdán, a következő tárgyalási fordulóban végső egyezség szülessen az előterjesztésről.

Bárándy Péter igazságügy-miniszter a tanácskozást követően úgy fogalmazott: mind a négy parlamenti párt elfogadta, hogy a kormány által benyújtott alkotmánymódosítás normaszövege legyen a tárgyalás alapja. Az eddigi nézetkülönbségek a népszavazással, annak időpontjával, továbbá a Magyar Nemzeti Bank szabályozására vonatkozó passzusokkal, illetve a nemzetközi szerződések benső joggal való harmonizációjával voltak.
Mint ismert, az ellenzék elfogadhatatlannak tartja, hogy az uniós csatlakozásról szóló népszavazás március 15-én legyen, és azzal sem értenek egyet, hogy a referendum megelőzze a csatlakozási szerződés aláírását. A miniszter nem kívánt konkrétumokat említeni, csupán annyit mondott, hogy ebben a kérdéskörben is közeledtek az álláspontok. Bárándy kiemelte, hogy új elemmel is bővült a normaszöveg tervezete, mégpedig a parlament és a kormány viszonyának szabályozása az európai uniós csatlakozás után. Ennek lényege, hogy milyen mértékű felhatalmazást kap a kormány az EU-szervezetekkel történő tárgyalásokon. Bárándy azt is közölte, hogy ma délig elkészül az alkotmánymódosítás új szövege.
Vastagh Pál, az MSZP képviselője sikeresnek értékelte a tárgyalási fordulót, mert mint mondta, megismerhették egymás álláspontját. Fodor Gábor (SZDSZ) áttörésként értékelte az egyeztetést, szerinte ugyanis minden résztvevő megértette, hogy az ország jövőjét meghatározó kérdéskörben konszenzusra kell jutni. A tájékoztatón arról is szó esett, hogy a Magyar Nemzeti Bank szabályozásáról szóló passzusok – amelyeket az ellenzék kifogásolt – jó része kikerült a normaszövegből, csak a legszűkebben értelmezett, uniós csatlakozáshoz szükséges elemek maradtak a tervezetben.
Az ellenzéki pártok csak részben tartják sikeresnek a tegnapi egyeztetést. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője és Balsai István (MDF) frakcióvezető egyaránt azt tartotta a legfontosabb eredménynek, hogy az igazságügy- miniszter egyetértett azzal az ellenzéki állásponttal, amely szerint az EU-népszavazást a csatlakozási szerződés parafálása után kell megtartani. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezték, hogy a kormánynak és a koalíciós pártok képviselőinek nem volt felhatalmazásuk tárgyalni a korábbi négypárti megállapodásban foglalt csatlakozási feltételek teljesítéséről. Ide tartozik az életszínvonal emelése, a gazdák, illetve a kis- és középvállalkozók támogatása, valamint a jó pénzügyi helyzet megteremtése az EU-csatlakozás előtt. Áder János utalt arra: a tárgyaláson kiderült, hogy semmilyen technikai akadálya nincs a kormány által is korábban támogatott csatlakozási sorrend lebonyolításának. Megjegyezte, ismét lelepleződött Kovács László MSZP-elnök, aki nem mondott igazat, amikor azzal fenyegetőzött, határos határidőn belül nem fogadja el a parlament az alkotmánymódosítást, akkor esetleg nem tudják tavasszal aláírni a csatlakozási szerződést.
Áder hangsúlyozta: az egyeztetésen részt vevő kormánypárti jogászok sem vették védelmükbe Kovács Lászlót, hiszen a kormány akár holnap aláírhatná az uniós szerződést az alkotmánymódosítás tervezetének jelenlegi állapotában is. Az ellenzéki pártok november elejére kezdeményezik az EU-nagybizottság öszszehívását, amelyen a technikai kérdésekről és a csatlakozási feltételek teljesítéséről is tárgyalni kell majd.