Depardieu és Szent Ágoston

Úgy látszik, nincs különösebb hírértéke annak, ha egy ismert színész teljesen haszonmentesen, a nagy nyilvánosságot jelentő kamerák nélkül Észak-Afrikába indul, hogy részleteket olvasson fel Szent Ágoston Vallomásaiból. Ez így túlságosan prózai. Ha viszont Gérard Depardieu – hiszen róla van szó – válik, ha ittasan karambolozik, kissé pityókásan nagyot esik egy robogóval, netán ha egy topmodelltől törvénytelen gyermeke születik, biztosan címoldalra kerül. Ilyen egy igazi sztár: képes arra, hogy állandóan eltalálja, mi az, amire vevő a nagyérdemű, amin szívesen elmorfondíroznak, netán elcsámcsognak a rajongók. Ezzel a mostani, csendes vállalkozással talán kevésbé lehet felkelteni a hírgyártók érdeklődését, de a nyilatkozatok alapján úgy tűnik, nem is a bulvárlapok címoldalát akarta Depardieu meghódítani, amikor Szent Ágoston és vele együtt a kereszténység megismertetése és népszerűsítése mellett döntött.
A felolvasókörút gondolata még 2000-re nyúlik vissza, amikor II. János Pál pápai kihallgatáson fogadta a francia színészt. Az audiencia nagy hatással volt Depardieu-re. „II. János Pál a szemembe nézett, és így szólt hozzám: Szent Ágoston” – emlékezett vissza a találkozásra.
Depardieu életét ismerve valószínűleg mindenki arra gondol e kijelentést hallva, hogy a szentatya a hasonlóságot nem a filozófus teológiai munkássága és Depardieu egyébként igen jelentős színészi teljesítménye között vélte felfedezni, hanem inkább úgy gondolta, hogy a két életvitel mutat rokon vonásokat, legalábbis, ami Augustinus megtérés előtti, a Vallomásokban is megsiratott és megbánt fiatalkori tévelygéseit illeti. Ez persze a rosszmájú megközelítés, hiszen Depardieu színészi munkásságában a leginkább rabul ejtő vonás az, hogy minden körülmények között, valamennyi szerepében végtelenül emberi tudott lenni, aki nyitott az igazságra. Akárcsak Aurelius Augustinus. Mindenesetre Depardieu a pápai kihallgatás óta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy Szent Ágoston életének a helyszínein olvas fel részleteket a világ egyik legtöbbet forgatott művéből, a Vallomásokból. „A hívekhez kívánok szólni a templomok és zsinagógák előtti tereken, szent helyeken. Mindössze négy gyertyát viszek magammal. Olyan színész vagyok, aki a művész nyugtalanságát a tökéletesség szüntelen keresésében élem meg, ami nem más, mint az abszolút kegyelem iránti vágyakozás. Ez a dimenzió azonban időt, csöndet, várakozást igényel, és ez nem felel meg a mai filmgyártás követelményeinek. A filmipar és különösen a televízió abban érdekelt, hogy űrt töltsön be. Ez egyfajta nyomasztó rémálommá vált számunkra. Mivel a televíziónak is dolgozom, elköteleztem magam, hogy olyan filmekben játsszam, amelyek a világirodalom klasszikusait dolgozzák fel: ha nekem is az a feladatom, hogy betöltsem a képernyőt, akkor legalább valami tartalmasat akarok nyújtani. Szent Ágoston valósága lenyűgözött” – nyilatkozta a Kleopátra misszió című film bemutatójára Rómába érkezett színész, aki egy neves Szent Ágoston-szakértő, P. Carlo Cremona tanácsát is kikérte a felolvasásokhoz. A tudós támogatta a francia színész ötletét, bár megemlítette, hogy az algériaiak mindig tisztelték Szent Ágostont, még ha ma az ország lakossága szinte teljes egészében muzulmán is. Az első felolvasás november 23-án lesz Algériában, a numídiai Tagaste városában, ahol Aurelius Augustinus, patrícius római polgár és Mónika gyermeke 354-ben meglátta a napvilágot.
Ki tudja, hátha a pápai kihallgatás változást hoz Depardieu életében – hiszen minden megtérés kezdete egy találkozás –, mint ahogyan Szent Ágostonra is döntő hatást gyakoroltak Ambrus Mediolanumban hallgatott prédikációi és édesanyja, Mónika könnyei. Akkor talán a két ember élete közötti hasonlóság nem marad meg a törvénytelen gyerekek és a tiltott lopások világánál.