Dunaferr: a dolgozók félnek a privatizációtól

Egyre többeket tölt el bizonytalansággal a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. körül kialakult helyzet. A cég legutóbbi rendkívüli közgyűlését elhalasztották, így nem tárgyalták a frissen elkészített középtávú stratégiai tervet sem. Az acélmű ifjúsági szakszervezete nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, kérvén: nevezzen meg a kormány részéről egy felelős személyt, akivel konzultálni lehet a gondokról.

Dorkota Lajos, Dunaújváros fideszes képviselője elmondta: a Dunaferr MSZP–SZDSZ-es irányítás alá került a kormányváltást követően, s az új vezetők teljesen más stratégiai elképzelésekkel rendelkeznek, mint amilyenekkel a Fidesz vezette kormány. Közölte: 1998 és 2002 között megszületettek azok a döntések, amelyek garantálták, hogy a vasmű állami tulajdonban marad, végrehajtják a korábban elmaradt fejlesztéseket, és a Dunaferr egyetlen dolgozóját sem bocsátják el. Az új koncepció azonban homlokegyenest különbözik ettől, hiszen már hatalomra kerülésük előtt is deklarálták, hogy privatizálni kell a Dunaferrt – emlékeztetett Dorkota.
Hónig Péter elnök-vezérigazgató menedzsmentjének az az elképzelése, hogy a Dunaferr eladását külföldi tőke bevonásával valósítsák meg – mondta Dorkota Lajos.
A térség és a város jövőjét taglaló új cégstratégia és önkormányzati kistérségi fejlesztési koncepció szerint a Dunaferr privatizációja után jelentős munkanélküliség várható, melynek nagy részét a vasműből elbocsátandó dolgozók, beszállítók adják. Ez hat a városra is, hiszen az acélmű a legnagyobb adófizető.
Az országgyűlési képviselő véleménye szerint 3000-3500 embert érinthet a Dunaferr átszervezése, privatizálása. Az ezt előrevetítő anyagot MSZP–SZDSZ-es szakértők állították össze, akik úgy gondolják: a dunaújvárosi híd, az M6-os út Budapest–Dunaújváros közötti szakaszának gyorsforgalmi úttá történő kiépítése, valamint egy dunaújvárosi kikötő létesítése teremthet új munkahelyeket.
Dorkota Lajos emlékeztetett: az infrastrukturális fejlesztéseket 1999-ben az Orbán-kormány határozatban rögzítette. A közelmúltban Csillag István gazdasági miniszter közölte: nem kezdik el ezeket a munkálatokat jövőre. Ígérete szerint 2004-től kezdődhetne mindez, a dunaújvárosi hidat pedig csak 2005-ben építenék meg.
A képviselőnek kételyei vannak a kormány ígéretei kapcsán. Ha nincs híd, nincs út sem, így kétségessé válik az új munkahelyek megteremtése is. Ezért javasolta azt a Fidesz a dunaújvárosi közgyűlésnek: addig ne nyúljon a Dunaferrhez a tulajdonos, amíg az infrastrukturális beruházások nem valósulnak meg. Csak ezután térjenek vissza a Dunaferr jövőjét meghatározó döntések meghozatalához. A Fidesz azt is javasolta, hogy 2003-ban újabb, legalább nyolcszázalékos bérfejlesztésben részesülhessenek az acélmű dolgozói, kaphassák meg a szociális juttatásokat, és maradjon meg a kollektív szerződés.
Dorkota közölte: megdöbbenésre az MSZP–SZDSZ-es többség leszavazta ezen indítványokat. Hangsúlyozta: véleménye szerint nem indokolt a privatizáció, annál is inkább most felfutás indul a piacon. A Dunaferr közel kilencezer munkavállalója után jelentős jövedelemadót kap a magyar állam. Ugyanez vonatkozik az áfára és a vámra is, tehát befizető a vasmű.
A képviselő rámutatott: országszerte privatizálni kívánja a kormány az állami cégeket. Mindez nem indokolt, hiszen kis tőkebefektetéssel ezek működőképessége még növelhető. A képviselő reményét fejezte ki, hogy az önkormányzati választások olyan eredményt hoznak majd, minek következtében nem szereznek abszolút többséget a szocialisták Dunaújvárosban. Csak így akadályozható meg a Dunaferr eladása – szögezte le.
Szombaton Dunaújvárosba látogat a miniszterelnök, aki újból találkozhat a szakszervezetekkel. A legutóbbi igazgatósági ülésen levették napirendről az acélmű stratégiáját. Dorkota bízik abban: nem a már elkészült stratégiát fogadják el, s hogy mielőbb elkezdődnek az infrastrukturális fejlesztések.