Elérhető az ez évre kitűzött hat-nyolc százalékos magyar exportbővülés, noha a külgazdasági feltételek romlanak – hangsúlyozta Balázs Péter, a Külügyminisztérium államtitkára a társtárcák mellett az ágazati szövetségeket, munkaadói képviseleteket, exportösztönző intézményeket tömörítő Külgazdasági Tanács ülését követő tájékoztatón. A kedvezőtlen jelenségek sorában említette, hogy a hazai kivitel 47 százaléka a vámszabad területekről indul útjára, a termékszerkezet ráadásul erősen koncentrált, és az áruk jó része az Európai Unióba áramlik. (Uniós csatlakozásunkkor így termékforgalmunk nyolcvan százaléka kötődik majd az EU-hoz, szemben a korábban csatlakozó tagok negyvenszázalékos „belépési rátájával”.) Magyarország belépése kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az ország – mint azt a hazai kivitel 2001. évi 11,3 százalékos növekedése is jelzi – a magas növekedési zónából lép be az unióba – mondta az államtitkár.
Nyomatékosította: eközben a CEFTA-országokkal lebonyolított forgalom nem nő eléggé, az oroszországi kivitel pedig csökkent. Ez utóbbi helyzetét november 5–6-án tekinti át a magyar–orosz vegyes bizottság. Az ország számára 2003 lesz az utolsó év, amikor még nem uniós tagként, hanem önállóan tudjuk majd erősíteni külkereskedelmi kapcsolatainkat a Egyesült Államokkal vagy éppen Kínával is.
Az IBM fehérvári üzemének bezárása 350 millió dollárral – 85 milliárd forinttal – csökkenti a magyar export volumenét – tudtuk meg. Major István helyettes államtitkár rámutatott: e volumen jó része importból származik, így a behozatali mutató is csökken. A csarnokbezárás igazi rossz „üzenete” a foglalkoztatottság csökkenése és a kivonulás ténye – fogalmazott.
A tanácsülésen részt vevő szakmai szervezetek felvetették: az exportösztönzés támogatására a pénzügyi kormányzat növelje másfél-kétszeresére az állami Eximbank 10,1 milliárdos jegyzett tőkéjét.
kereszténység
Brutális üdöztetés: a kereszténység a kihalás veszélyének van kitéve
